Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
56 nem volna ez ellen kifogásom, csakhogy a polgári törvénykönyvben ezt a kérdést alig lehet megoldani. Mindazonáltal mégis felhivom a figyelmét arra, hogy azon esetben, hogy ha oly szabály alkottatnék, melynél fogva az anya nemessége és czíme, pl. a grófi czím a törvénytelen gyermekekre átszállanának, akkor még bajosabb lenne a törvényes és törvénytelen gyermekek egyenlősítését keresztül vinni, mert akkor az a positiv veszteség állna elő, hogy pl. az anyja jogán bárói czímet viselő törvénytelen gyermeknek az egyenlősítés esetén az apjának alacsonyabb állását kellene követnie, vagyis a czímét elvesztené. — A felszólaló tagtárs úr kifogásolta azt is, hogy az atya csak az anya halála után vagy ha az anya a szülői jogaitól megfoszta- tott, kaphat az általa elismert törvénytelen gyermek felett szülői jogokat. Kifogásolja ezt azért, mert nem látja be, úgymond, hogy ha van egy apa, a ki arról a gyermekről gondoskodni akar, miért legyen annak a segélye visszautasítva. A tervezet ezt nem is teszi. Ezt kifogásolni is fogják azok, a kik a házassági intézmény szempontjából a törvénytelen gyermekek iránt valami nagyobb concessiora nem hajlandók. De már odáig, a mit ő kiván, én nem mehetek. En azt, hogy az anya kénytelen legyen gyermekét a természetes apa szülői gondozása alá adni, a tervezetben említett eseteken kívül is, csupán az apa kívánságára, az anyai jogok sérelme miatt meg nem engedhetném. Ezt nemcsak az anyára nézve tartom nagy sérelemnek, de a gyermekre nézve is. Fenforog a veszély, hogy a természetes apa önző indokokból, pl. hogy a tartási költségeket megtakarítsa, kívánja a gyermeket anyja gondozása elől elvonni. Ily szabályozáshoz nem járulhatnék, eltekintve attól, hogy itt is az a cardinális vonal választ el, hogy én a házasság intézményével szemben a concu- binátust ilyen törvényes előjogokkal honorálni nem szeretném. Az örökbefogadásra nézve t. a tagtárs úr különösen kifogásolta, válaszolva arra a közbeszólásra, hogy a tervezet és mai jogunk szerint is a természetes gyermeket családi viszonyba, vonatkozásba hozhatja magával, t. i. örökbe fogadhatja — és ezáltal a törvényes gyermek jogállását nyeri el, — hogy a tervezet, — ellentétben a mai joggal, helyesebben gyakorlattal -- az örökbefogadó feleségének és magának az örökbefogadandónak, ha az 14 éven felül van, a beleegyezését kívánja. A feleségre nézve 56
