Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
54 vény alapján fennálló jognak. Számos külföldi törvényhozás abból indul ki, bogy a nő már nemének gyengeségénél fogva általában képtelen mások ügyeinek, főleg egyedüli képviseletére, így az osztrák jog tudvalevőleg az özvegy édesanya mellé társgyámot rendel. A német polgári törvénykönyv a teljeskoru természetes anyát is ipso jure kizárja a gyámságból és csak megengedi, hogy gyámhatósági megbízásból a gyámságot viselhessei. Teszi pedig ezt különösen abból az okból — eltekintve a női nem gyengeségétől, — mert a természetes anya a gyermek születésekor úgyis elkeseredett állapotban és sanyarú anyagi viszonyok között van és ily állapotban könnyen rávehető, bogy a gyermek érdekeit is sértő egyességre lépjen, csakhogy a nagy nyomorból kimenekülhessen. Mihez járul, hogy a szégyen érzete is visszariasztja a természetes apa elleni fellépéstől. Mindezek következtében épen a gyermek érdekében vélték jónak, ha nem az anyát ruházzák fel a gyámsággal. Hozzájárult ebhez még az a bizalmatlanság is, a melylyel, a mint az indokokból kitetszik, a nő iránt a miatt viseltettek, mert az törvénytelen gyermeket szült; kételkedtek az erkölcsiségében és különösen a megbízhatóságában. Ezzel szemben a tervezet az anyát magában véve képesnek tartja arra, hogy természetes gyermekét képviselje; megadja neki a szülői jogot és mindazon jogokat, a melyek a törvényes gyermek édesanyját özvegysége idejére megilletik. Azt hiszem, hogy azon humanistikus érzésnél fogva, a melylyel nemcsak a törvénytelen gyermek iránt, de a bűnös nő iránt is viseltetni kell, a kiről a tapasztalatok alapján azt is lehet állítani, hogy nem mindig bűnös, hanem inkább ártatlan áldozat, azt a bizonyítványt a nőnek is meg kell adni, hogy a mig ő erkölcstelenségét egyébként be nem bizonyította, csupán a miatt, mert esetleg jegyese házassági ígéreteinek vagy más egyéb fondorlatoknak engedve -— megadta magát, megesett, felette és erkölcsössége felett mindenkorra meggyalázólag pálczát törni nem lehet. Ennélfogva részemről is azon az állásponton vagyok, hogy az anyának meg kell adni a teljes szülői jogokat. De a tervezet ezen intézkedése csak protekczió, csak védelme az anyának és az anya gyermekének, mivel az anya mint kiskorú nem gondoskodhatik kellőleg sem a saját, sem gyermeke érdekeiről. Ezért kell részére gyámot nevezni. Igaz, épen nekem bő alkal54
