Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
48 erkölcsi világnézete ; a jövendő számára mindig ők azok a kakasok, a kik hajnalt kiáltanak, habár mindig kissé korán. Tőlünk u. n. radikális jogászoktól pedig még kevésbbé méltóztassék félni, mert mi radikálisok már csak azt a hajnalt követeljük, a mely már a nagyközönségnek szivében benn él. És én állítom, t. uraim, hogy a törvénytelen gyermekek jogi helyzetének igazságtalansága ma pl. a magyar parasztság túlnyomó többségében mint teljesen tiszta népies öntudat él és ezt bizonyíthatom egy classicus tanúval: azzal, a ki ez ügygyei közülünk a legalaposabban foglalkozott, talán alaposabban, mint Márkus Dezső t. tagtársam és bizonyosan sokkal alaposabban nálam, és ez a tanú a t. előadó úr. О maga bizonyítja előttünk, hogy a törvénytelen gyermekek helyzete sokkal jobb azokban az esetekben, a hol vadházasságból származnak gyermekek és a hol a vadházasság a törvénytelen gyermek születése után is fenmarad, ott az elhalálozási szám sokkal csekélyebb ; ott a gyermekek megmaradása és a társadalom részére hasznos taggá fejlődése — mert a napszámos is hasznos tagja a társadalomnak — csaknem biztosítva van. Ellenben azokban az esetekben, a midőn a gazdag ember megejti a cselédleányt, a kit talán épen azért fogadott a gondos apa, hogy inkább igy elégittessék ki a család felnőtt fiának természeti kényszerítő ösztöne, az a cselédleány vagy annak törvénytelen gyermeke menthetetlenül tönkremegy, Az előadó úrnak ez a fényes és tapasztalataim által is igazolt kijelentése a bizonyság arra, hogy a magyar nép öntudata a törvénytelen gyermekeknek általunk construált jogi helyzetét helytelennek és igazságtalannak ismerte fel, 0 másképen, jobban bánik a törvénytelen gyermekkel; jobban, emelkedettebb erkölcsi világnézet szerint viseli gondját, nem veti el magától az ily gyermeket, vagy legalább nem dobja el magától a gyermek gondját, sőt legtöbbször vagyonában is részesíti a törvénytelen gyermeket és épen úgy iparkodik hasznos munkássá felnevelni őt, mint törvényes gyermekét. Sok példát tudnék erre felhozni az általam észlelt biharmegyei egészséges parasztéletből, mely még a szülők szerelmének az erkölcsi szabályokat áttörő eseteiben is a gyermeket az erkölcstelen nemzés következéseitől mentesiti. Csak azt az egy most folyamatban levő geszti ügyet említem, melyben a két földmives egymás feleségét elszeretvén, 48
