Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
álladalomba vezet és azt gondolom, hogy ezen a ponton kellene a kiegyeztetést megkísérelni. Jogokat adni a törvénytelen gyermekeknek ; biztosítani számukra, hogy a törvény épen olyan elbánásban fogja őket részesíteni, mint a törvényes gyermekeket ; megadni nekik az apa nevének visellietése jogát; megadni a gyermeknek a jogot arra, hogy ő maga is, habár nagykorúsága idejében, perrel követelhesse az apjától, hogy őt elismerje ; megadni neki a jogot arra, hogy ugyanezzel a perrel egy keresetbe összefoglalva, akár a törvénytelen apával, akár utódaival szemben az örökségi pert felvegye és egyenlő osztályt követeljen : ez a kérdés lényege, súlypontja, a melyből kiindulva kétségtelen, hogy a humanizmus és a jogászi szellem összetalálkozásával a kérdést meg lehetne oldani és a törvénytelen születések számát lényegesen csökkenteni. Mentül komolyabbak u. i. a következések, melyek a törvény akaratát sértő könnyelmű nemzőket érendik ; annál bizonyosabb, hogy a törvény akarata -érvényre jut. Az idő előrehaladván, ennek részletezését talán egy más alkalommal Írásban fogom a t. hallgatóság elé terjeszteni, annak feltüntetése végett, hogy miként gondolnám én ezt a csak fogalmilag idevetett dolgot a kérdés részleteiben construálandónak. Látom, hogy sem e kérdésben, sem a felemlített és minket radikálisnak nevezett jogászokat oly mélyen szivünkben érintő többi kérdésekben nem leszünk elég erősek arra, hogy a jelenlegi politikai helyzet és társadalmi világnézet mellett az általános polgári törvénykönyv keretében a mi, megengedem, mélyreható nézeteinket érvényesítsük, de nem szabad feladnunk a reményt és a küzdelmet, épen azért, mert büszkén és szabadon valljuk be, hogy a magasabb emberi erkölcs s a társadalom igazságai érvényesítésében radikálisan gondolkozó jogászok vagyunk. Ne méltóztassék félni tőlünk; sem a szoczialistáktól, sem a költőktől. A szoczialistát a jogásznak meg kell hallgatnia, mert bármennyire igazságtalan is ő az ő túlhajtásaiban, de bir egy kellékkel, a melyért joga van a meghallgattatásra és ez az, hogy ismeri a nagy néposztályok haját, helyzetét. A költőtől se méltóztassék félni, bár lángeszük egy kissé többé-kevésbbé hajlik a bolondság felé, de épen ennek révén mindig megsejtik, vagy egy néhány évtizeddel vagy évszázaddal előre, hogy hova fog fejlődni a világ 47 47
