Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
37 mészetes, mert hiszen a nevelés, a melyben ezen gyermekek részesültek, önkéntélenül ezen bűnös, szerencsétlen, boldogtalan utakra tereli őket, de arról megfeledkezni méltóztatott, hogy ezen gyermekek szülői is még csak az ilyen szerencsétlen törvénytelen gyermekek közül kerültek ki s hogy ez az a «böse That», — hogy ismét német költőt idézzek — «die fortzeugend Böses muss gebären». Ez egy örökös circulus vitiosus, a melyet nem fogunk kikerülni, kivéve, ha azon leszünk hogy minél kevesebb törvénytelen gyermek szülessék. (Egy hang : Hiszen ez az!) De hogyan szülessen minél kevesebb törvénytelen gyermek? Ez, azt hiszem, csakis azon radikájavaslat elfogadásával lesz lehetséges, a melyet én voltam bátor előterjeszteni. Azon esetben, ha a törvénytelen és törvényes születésű gyermekek között kűlömbség nem lesz, nagyon meg fogják gondolni a férfiak, hogy továbbra is oly gondatlanul nemzzék házasságon kívül a gyermekeket, mint ezt jelenleg teszik, kizáróan a pillanatnyi élvezet és szenvedély szavára hallgatva. Nem kell attól tartani, a mitől olyan rettenetesen félnek, hogy az én javaslatom megvalósítása esetében a nők üzletet fognak abból csinálni maguknak, hogy mentői több törvénytelen gyermeket szüljenek. Ez megtörténhetik egy-egy esetben, de hogy az anyaság állapota a házasságon kívül élő nőre, a legkellemetlenebb, a lehető legnyomasztóbb és következményeiben, különösen az életfentartás szempontjából, a lehető legkeserűbb, azt mindnyájan el fogjuk ismerni. És végre is az ellen, hogy ő azt az apát, a kinek pénze van, zsarolja, a törvény elegendő oltalmat fog nyújtani. Az egyenlősítés soha sem lesz praemium arra, hogy mennél gyakrabban szüljenek törvénytelen gyermeket, mert sokkal több az ezzel járó gond, teher, baj és kényelmetlenség, sem hogy azt a nők az a fajtája, mely itt szóba jöhet, nagyon is óhajtaná. Az egyedüli tisztességes megoldás, tehát — nem találok más szót — az egyenlősítés. A házasságot féltik ettől az egyenlősítéstől ? Én sokat gondolkodtam ezen kérdésről és kénytelen vagyok bevallani, -— lehet, hogy az eszem végességénél fogva, lehet, hogy azért mivel — talán a nélkül, hogy képes volnék vagy akarnám ezt bevallani, kissé elfogult vagyok ezen kérdésben, a mely- lyel legtöbbet foglalkoztam azon társadalmi kérdések közül, a me37
