Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
30 minden házasságban élnek a gyermekek boldogan és élvezik a családiasság megbecsülhetetlen előnyeit. Vonjuk le tehát a következtetést — a mely természetesen sophistikus következtetés, de 0 Nagysága előadásából, hajói megértettem, ez folyik — hogy ezen pár, aránylag kevés, boldogtalan házasságért ne is türjük meg a házasság intézményét, és inkább menjünk át a vadházasság intézményére, mert ott a szülők, különélésük okából, nem rontjákagyermeket és jobban is képesek azokat eltartani. Tudom, bogy az igent, előadó úr nem akar ezen eredményre jutni; mert ellenkeznék ez nemcsak jogászi tudásával; ellenkeznék különösen az ő, mondhatnék, országszerte ismert szívjóságával, a melyhez még soha senki sem fordult hiába, és mindnyájan tudjuk, a kik valaha az árvaszéknél megfordultunk, hogy azon szabályozást, a melyet az igen t. előadó úr itt védelmezett, ő maga, nemcsak mint magánember, hanem mint tisztviselő sem szokta teljesen mértékben gyakorolni és helyesnek elismerni. És ha én tisztán csak jogászi szempotból vizsgálnám ezen kérdést és különösen a polgári törvénykönyv tervezetének azon részét, a melyről itt szó esett, és a mely az igen t. előadó úr munkája: akkor el kell ismernem, hogy a magyar polgári törvénykönyv tervezete a házasságon kívül született gyermekek sorsának javítása tekintetében kétségtelenül nagy előrehaladást jelent a continens és, mondhatjuk, a világ összes törvénykönyveivel szemben. Conce- dálom azt, hogy a törvénytelen gyermek helyzetének javítását jelenti annak elismerése, hogy ő az anya családjához tartozik, hogy a tartási kötelezettség tartalma és terjedelme kiterjesztetik, és hogy az apának is adható szülői jog; a legnagyobb haladás pedig az, hogy az apa tartási kötelezettségét bizonyos körülmények között nem korlátozza évekre, hanem állandósítja. De jogászi szempontból is -— és nemcsak amaz általános sociologiai szempontból, a melyből ezt a kérdést vizsgálnunk kell, mert ennek más szempontból való vizsgálata egyenesen lehetetlen, mivel ellenkezik mindenemberiérzéssel, mondom, jogászi szempontból is, ajavas- lat egyes rendelkezései közt meglehetős ellentmondás van. Így pl. ha a javaslat indokolja azt, hogy bizonyos körülmények között a tartásra az apát tizenhat éven felüli időre is kell kötelezni, miért nem megy a javaslat tovább, és miért nem mondja azt, a mi természetes, hogy t. i. abban az esetben, midőn az apa bi30
