Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
31 róilag apának ismertetik el, vagy ő maga elismeri természetes gyermekét, hogy akkor a törvénytelen gyermek egyenlővé lesz a törvényes gyermekkel, és miért nem kötelezzük őt arra a tartásra, a melyet ő törvényes gyermekének élelfogytig köteles adni, a javaslat azon rendelkezése értelmében, hogy előd és ivadék egymást föltétlenül, korlátlanul eltartani köteles, és hogy szülők és gyermekek a magukét egymással megosztani tartoznak. A törvénytelen gyermek szükségletei — mindig a maga társadalmi köréhez képest — ugyanazok, mint a törvényes gyermekéi. Az apa pedig meg van; ő is certus, mint a hogy certa az anya; az apa önmaga bevallja, hogy atyja gyermekének, és a törvény mégis egyenesen szájába adja a kifogást, a melynek segítségével gyermekét bizonyos körülmények között törvényes alapon elhagyja és el nem tartja. Tovább megyek. A törvény tervezete a kiskorú anyát megfosztja gyermekének törvényes képviseletétől azért, mert nem bir a szükséges belátással gyermeke érdekeinek képviseletére, és azért föltétlenül gyámot rendel melléje. Miért tartja ugyanezen törvénytervezet a 17—18 esztendős férjes nőt képesnek arra, hogy ha ugyanebben a korban özvegygyé válik, a maga gyermekeiről gondoskodhassék ? Miért kötelezi a törvény az anyát arra, hogy egy rendszerint — mert hiszen az élet mindennapi viszonyait kell figyelembe venni — teljesen közömbös gyám rendelkezéseit tekintse magára nézve kötelezőnek, a midőn gyermekének sorsáról van szó, egy sokszor előítéleteiktől elfogult gyámét és miért nem adja meg a törvény ennek, a bár kiskorú anyának, de az anyaság és az élet szomorú tapasztalata által kétségtelenül legalább is ugyan olyan itéletképes és fejlett nőnek, azt a jogot, a melyet a törvényes anyának biztosit ? A törvény tervezete azt mondja továbbá: A gyermek belép az anyának családjába és éppen olyan rokona lesz az anyjának és az anyja rokonainak, mint a törvényes gyermek. Bocsánatot kérek, ez sem áll egészen, mert pl. anya nemessége nem száll át reá. Igaz, azt fogják ellenem vetni, hogy közjogi akadályok ütköznek abba, hogy nemes leány törvénytelen gyermeke nemessé váljék. De hiszen akkor ez az akadály a törvényjavaslat azon rendelkezésével, hogy a törvénytelen gyermek minden tekintetben az anya családjába lép be és annak összes jogait élvezi, 31
