Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]

mely szerinte írásbeli kereset lévén, írásbeli peranyagot visz a perbe. Itt azonban tévedés van, t. i. írásbeli kereset nincs, hanem van igenis írásbeli keresetlevél s ennek az írásbeli keresetlevélnek többféle jelentősége és többféle értelme van. A keresetlevél első sorban az idézést készíti elő és ebből a szem pontból természetesen tartalmaznia kell a keresetnek előzetes tájékoztató közlését, melyhez azonbana felperes nincs kötve, mert a perfelvételi tárgyaláson más keresetet is adhat elő. Nem változtat ezen az, hogy a hatáskört és illetékességet a bíróság már e kereset alapján előzőleg is megvizsgálja, mert az tisztán czélszerüségi szabály, hogy már a bíróság tárgyalásra se bocsásson olyan keresetet, a mely ellen az illetékesség vagy hatáskör kifogása vagy más nyilvánvaló pergátló kifogás lesz tehető. Félendő. Az ítélet Pap tagtárs ur azt, hogyha felperes a kereset- levélben közölt keresettől el akar térni, tartozik keresetét írásból különbeni figyelmen kívül hagyás terhe mellett felolvasni. Itt is a keresetnek írásba való foglalása csak fixirozásra szolgál, t. i. a szóbeli tárgyaláson előadandó keresetet tulajdonképen a jegyzőkönyvbe kellene venni, miután azonban a törvényszéki eljárásban ez a bíróságot nagyon megterhelné, a javaslat elrendeli azt, hogy azt nem kell jegyzőkönyvbe venni, hanem hogy maga a fél, a felperes, a ki úgyis ügyvéd által van képviselve, írásban becsatolja. Az ítélet azonban itt is a szóval előadott kereseten alapszik. Felhozza továbbá, hogy ámbár felperes keresetének előadásában az idézéssel közölt keresetlevél tartalmához nincs kötve, az alperes elmaradása esetében, ha a kereset nem volt alperessel közölve, a tárgyalást nem lehet megtartani, hanem azt a keresetet a melyet a felperes a tárgyaláson érvényesít, újból kell közölni az alperessel. Itt megint csak a tárgyalás előkészítéséről van szó és különben is a makacssági ítélet nem érdemleges tárgyalás alapján liozatik. Ha tehát a bíróság megkívánja azt, hogy az a kereset, a melynek alapján ő makacssági ítéletet hoz, az alperessel kellő alakban közölve legyen, ez nem azt mondja, hogy az érdemleges ítéletet másra lehetne alapítani, mint a szóbeli tárgyaláson szóval előadottakra.

De hogy mennyire tévedésre vezet a pernek ilyen felfogása, azt Pap t. tagtárs úrnak a javaslat 226. §-ára vonatkozó követ-