Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
51 is, sőt maga Pap József tagtárs ur sem használja azt következetesen ily értelemben. Még a pár hónappal ezelőtt megjelent könyvében azt mondja Pap József t. tagtársunk, hogy a perrendtartás 1901. évi tervezete a kötelező és tiszta szóbeliség elvére van alapítva és megtámadja a tervezetet azon az alapon, hogy túlságba meg}7 a szóbeliség érvényesítésében. Ha már most Pap József t. tagtárs úr újabban azt mondja, hogy a javaslat a nem tiszta szóbeliséget juttatja érvényre, akkor úgy látszanék, hogy a javaslat álláspontja változott, hogy az bizonyos tekintetben más álláspontot foglal el a szóbeliséggel szemben, mint az előbbi tervezet. A javaslat álláspontja azonban az 1885. évi tervezettől kezdve az 1893. és 1901. évi tervezeteken végig e tekintetben egy és ugyanaz maradt. De még más zavarra is vezethet a tiszta és nem tiszta szóbeliségnek ily alakban való megkülönböztetése. T. i. Pap József t. kollegánk nemrég megjelent könyvében azt hiszem, helyesen — úgy értelmezte a különbséget, hogy tiszta szóbeliség az, a hol a per anyaga tisztán a szóbeli tárgyalás, nem tiszta pedig az, a hol nem pusztán a szóbeli tárgyalás képezi a per anyagát, vagyis az Ítélet az iratok alapján is meghozható. Már most ha azt mondja Pap t. kartárs úr múltkori előadásában, hogy a javaslat nem a tiszta szóbeliséget valósítja meg, akkor ebből azt kellene következtetni, hogy a javaslat szerint az írás is szolgálhat a per anyagáúl annyiban, hogy az érdemleges ítélet nem tisztán a szóbeli tárgyaláson, hanem az iratokon is alapszik. Hogy pedig ez a félreértés könnyen beállhat, az abból is kitűnik, hogy maga Pap dr. t. tagtárs úr is egyes pontokon ebbe a tévedésbe esett; hogy ő azt hiszi, hogy az iratok is az ítélet alapjáúl szolgálnak. Pelsorolja mindazokat a rendelkezéseket, a melyekben a javaslat iratot kíván és az iratok rendeltetését, valamint perjogi és magánjogi jelentőségét szabályozza; ezek a rendelkezések azonban mind olyanok, hogy vagy a tárgyalás előkészítésére vonatkoznak, vagy a szóbeli tárgyalásnak írásbeli fixirozására, vagy az írásbeli előadásnak másnemű következményeit határozzák meg, de nem érintik a javaslatnak azt az alapelvét hogy a bíróság az ítélet alapjává, csak azt teheti mit a felek a szóbeli tárgyaláson szóval előadtak. Első sorban felemlíti Pap tagtárs ur a keresetlevelet, a 243 4*
