Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
az első bírósági iratokból, — ide értve az Ítéletet is —, megállapítható tényállás irányadó. (520. §.) A felebbezési biró az első biró előtt felvett bizonyítási anyagot az iratok alapján szabadon mérlegeli a nélkül, hogy a bizonyítást önmaga felvenné vagy a feleket személyesen meghallgatná. A felebbezésnek ezen neme olcsóbb, bizonyos esetekben egyszerűbb, tehát czélszerü. A felek szabadon választhatják szóbeli tárgyalás helyett a nyilvános előadást. A törvényjavaslat azonban abból indul ki, hogy a felek a nyilvános előadás melletti tárgyalást csak akkor fogják választani, ha az ügynek csak jogi megbirálása vitás. Ezt feltételül azonban nem kívánja, a felek akaratának teljes szabad teret enged, csupán felhatalmazza a bíróságot arra, hogy a nyilvános előadás melletti tárgyalást átalakíthassa szóbeli tárgyalássá az 522. §-ban felsorolt esetekben. Ezen felül a felek közös akaratától eltekitnve a nyilvános előadás melletti felebbezés van előírva, ha a felebbvitel tárgyát perköltség kérdése, mulasztási itélét, tényleges alaki sérelmek, vagy pergátló körülmények képezik. Ezen kérdések rendszerint egyszerűbbek itt a felek közreműködése inkább nélkülözhető. Megemlítendő e helyütt, hogy a törvényjavaslat eltérően a sommás eljárástól a 100 korona értéket meg nem haladó perekben a felebbezést szintén nyilvános előadás mellett intézteti el. Nemkülönben szakítva a ma fennálló joggal és az 1901. év törvényjavaslat intézkedéseivel a bérleti viszony megszüntetése tárgyában hozott ítéletek ellen felebbezést enged szóbeli tárgyalás nélkül. Mindkét rendű intézkedést csak helyesléssel fogadhatjuk, mert a felebbvitelnek ezen ügyekben a jogkérdésre való korlátozása visszás eredményeket idézett elő a gyakorlati életben. A felülvizsgálati rendszert a T. J. a sommás eljárástól majdnem változatlanul átveszi. Az indokok elismerik, hogy ezen jogorvoslat nem ment minden hibától, de a fenforgó viszonyok és körülmények mellett jobbat ajánlani a T. J. nem képes. Elismeri, hogy a baj alapokát a tény és jogkérdésnek szétválasztása képezi. Ezt nem lehet törvényileg szabályozni a gyakorlat egészséges érzékére kell ezt bízni. És tökéletesen igaza van az 46 238
