Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
34 készíteni, kitűnik ez abból, hogy a jegyzőkönyv és annak mellékletei az érdekelteknek felolvasandúk vagy megtekintés végett feltárandók. (T. J. 251. §.) A törvényjavaslatnak ezen intézkedése sokkal praktikusabb, mint a német perrendnek a 162. §. szerinti azon rendelkezése, a mely szerint a jegyzőkönyvnek csak bizonyos részei olvasandók fel az érdekeltek előtt. A jegyzőkönyvek lényegüknél fogva nem lehetnek terjengősük, időveszteségről a felolvasásnál tehát szó sem lehet. Sokkal több fáradságba és időbe fogna kerülni, ha a felek a felett tárgyalnának és vitatkoznának, hogy a jegyzőkönyv melyik része olvastassák fel és melyik nem. Hogy menynyire tévednek azok, a kik a mi törvényjavaslatunkat nem tartják önálló műnek, de a német perrend nagyrészbeni recipiálásá- nak, az legvilágosabban tűnik ki, ha egybevetjük e két műnek a legapróbb detailkérdésekre vonatkozó intézkedéseit, mint pl. a jegyzőkönyv felolvasására vonatkozókat, ily esetekben mindig van alkalmunk meggyőződni arról, hogy a mi törvényjavaslatunk átgondolt s önálló alkotás. A jegyzőkönyvnek utólagos kiegészítése és kiigazítása meg van engedve, de csak a felek megjegyzései alapján. (T. J. 251. §. második bekezdés.) Ez alatt az értendő, hogy a jegyzőkönyvnek azon részei, melyeket a felek immár elolvastak és helybenhagytak, semminemű változtatás, kijavítás vagy kiegészítés helyt nem foghat, csupán a felek újbóli meghallgatása alapján, hiszen különben meghiúsulna azon czél, a melyet azzal akarunk elérni, hogy a jegyzőkönyvet az érdekelteknek felolvastatjuk. A jegyzőkönyv nem veszíti el bizonyító erejét azért, mert a felek közül valamelyik a jegyzőkönyvnek kiegészítését vagy kiigazítását kérelmezte. A kiigazítás vagy kiegészítés iránti kérelem, a mennyiben ennek folytán a panaszolt hiány azonnal nem pótoltatott, a jegyzőkönyvbe felveendő. Ezen kérelem felett a bíróság határoz és szabadon mérlegeli, hogy pl. a vitatott elismerés a szóbeli tárgyalás során helyt fogott-e vagy sem? Jegyzőkönyv nem csak a per bírósága előtt vehető fel, de akiküldött vagy a megkeresett biró előtti eljárásban is. A jegyzőkönyvnek ily esetben a T. J. 247. §-a 1—4. pontjában említett 226
