Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
35 kellékeken kívül a végzett eljárást kimerítően kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevő személyeknek fel kell olvasni és velük aláíratni, illetőleg aláírásuk hiányának okát a jegyzőkönyvben megjegyezni. Egyebekben ezekre a jegyzőkönyvekre is az általános szabályok alkalmazandók. (T. J. 255. §.) Az eddigiekben láttuk, mily szerepkörrel bir a törvény- javaslatban a jegyzőkönyv. * A jegyzőkönyvön kívül mellékirattal is történhetik kérelmeknek és ténybeli nyilatkozatoknak a megállapítása; ezen mellékiratok a jegyzőkönyvhöz csatolandók és ennek kiegészítő részét képezik. A mellékirat (recess) fogalma nem új találmány, nem a szóbeliségi perekben találkozunk vele legelőször. Az 1570-ediki Beichsabscbied szerint a felperes az úgynevezett artikulált keresetét azaz a positiókat a kereset megállapítására szolgáló tényállításokkal együtt köteles volt a litis contestatio előtt, tehát esetleg mindaddig, míg az alperesnek ■ellenkérelme nem lett előterjesztve, előadni. Az alperes pedig köteles volt már a dilatorikus kifogások előterjesztésekor a pert felvenni (litem contestare) és a felperesi keresetre ellenkérelmet előterjeszteni. A peres feleknek perbeli cselekményei e szerint három részre oszlottak : először jött a kereset előterjesztése, másodszor a kifogások előadása, litis contestatio és responsio, és harmadszor válasz a kifogásokra. Hogy ezen határidők mentül gyorsabban legyenek lebonyolíthatók, gondoskodni kellett arról, hogy az írás korlátoztassék, ez pedig az által történt, hogy a hosszadalmasabb jegyzőkönyvelés helyett a felek ügyvédei az artiku- lusokat, a kifogásokat, a kifogásokra adandó választ stb. írásban elkészítetten hozták magukkal (recessus scripti, loco oralis) és ezek a szóbeli tárgyaláson felolvastattak. A mellékiratok formátlan periratoknak tekintethetnek. A mellékiratok egyedüli czélja, hogy a bíróság felmentessék a jegyzőkönyv felvétele körüli időveszteség és nehézségek alól. Czélszerűségi szempontok javalják a mellékiratokat időkímélés végett. m 3*
