Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
33 teszszük, hogy a jegyzőkönyvelés túltengővé ne váljék és a tárgyalás menete és a szóbeliség ne veszélyeztessék. Ha a bíróság és a felek a fősúlyt a jegyzőkönyvnek minden irányban való kimerítő szerkesztésére fordítanák, a figyelem teljesen eltereltet- nék a szóbeli tárgyalástól, a súlypont nem feküdnék már a bíróságnak szóbeli informatióján. A törvényjavaslatunk ép úgy, a mint azt a többi a szóbeliségre fektetett perrendek teszik, nem a jegyzőkönyvben, de az ítéleti tényállásban foglalja össze az ügyállást, azaz a per tárgyának összes részleteit, még pedig a szóbeli tárgyalás alapján. A pernek a tényállása tehát mindaddig, a mig ítélet nincs, nem foglaltatik írásba. A jegyzőkönyv azonban gondoskodik arról, hogy már az Ítélet meghozatala előtt is a tényállás alkatrészét képező egyes fontos pontok és mozzanatok írásba foglaltassanak. Hivatalból, nem a felek kérelmére kell hogy consta- táltassék a jegyzőkönyvben a tárgyalás menete. A tárgyalás menetének feltüntetésén kívül hivatalból veendők fel továbbá a jegyzőkönyvbe: 1. Az elismerések, lemondások és egyezségek. 3. Kérelmek és nyilatkozatok, de csak azok, a melyeknél; a jegyzőkönyvbevételét a törvény megszabja. 3. A per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye, az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, a felek megállapodása az esküre nézve és az eskü letétele vagy megtagadása, valamint a szemle eredménye. 4. Az ítéletek, a szóbeli tárgyalás alapján hozott végzések és ezek kihirdetése. így intézkedik a törvényjavaslat a jegyzőkönyv anyagi tartalma tekintetében. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető veszi fel, a ki a bírónak utasításait köteles követni a tekintetben, hogy mi legyen a jegyzőkönyvbe felveendő. Nem szükséges, hogy a tárgyalást vezető biró tollba mondja a jegyzőkönyvvezetőnek a jegyzőkönyvbe felveendőket, ez azonban kizárva sincs, kivált ha tanúknak vallomásáról vagy pedig szakértőknek véleményéről van szó, a melyre a bíróság szó szerint is súlyt helyez. A jegyzőkönyvet a szóbeli tárgyalás tartama alatt kell el225 3
