Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
32 pontból; a ténybeli előadások tekintetében a szóbeli tárgyalás képezi a biró határozatának az alapját, még azon tényállítások tekintetében is, a melyek az előkészítő iratoktól eltérnek. Ugyanezen perrend 102. §-a szerint pedig az elnök a peres felnek, az ellenfélnek, illetve a bíróság bármely tagjának kérelmére, sőt hivatalból is tartozik elrendelni, hogy a szóheli tárgyalás alkalmával felhozott, az előkészítő iratok tartalmától lényegileg különböző tényállítások magában a jegyzőkönyvben vagy pedig mellékiratokban megörökíttessenek. A most hivatkozott törvényszakaszok a legtisztább szóbeliséget tartalmazzák. Az ezek szellemében felveendő jegyzőkönyvek tartalma, czélja és értelme pusztán az, hogy csakis az előkészítő iratok tartalmától való eltérések vétessenek fel a jegyzőkönyvbe, még pedig nemcsak a kérelmek, de az összes lényeges tényállások is. A gyakorlati életben nem igen váltak be a hannoveri perrendtartás ezen intézkedései, a melyek az előkészítő iratok és a szóbeli tárgyalás közötti lényeges eltérések constatálását megrendelik. Nagy időveszteséggel járt ezen eltérések megállapítása és fixirozása, a miért is a tárgyalási elnökök kezdték megkísérlem az eltéréseket szükebb korlátok között jegyzőkönyvileg megörökíteni. A hannoveri törvényjavaslat 130. §. azt rendeli, hogy hivatalból a jegyzőkönyvbe csupán új kérelmek avagy az előkészítő iratoktól eltérő kérelmek veendők fel; a szóbeli tárgyalás alkalmával felhozott egyéb lényeges eltérések csupán kérelemre fixi- rozandók, illetve hivatalból, ha azt az elnök jónak véli. A német birodalmi perrendnek 160. §. és 509. §-a a hannoveri tapasztalatokat tette magáévá és ezek alapján készült. A mi törvényjavaslatunk jegyzőkönyvi rendszere a német birodalmi perrend intézkedéseihez hasonlít leginkább. A mi törvényjavaslatunk intézkedései a jegyzőkönyv tekintetében a következők: A jegyzőkönyvnek az alaki kellékeit a T. J. 247. §-a sorolja fel. A jegyzőkönyvnek a materiális, anyagi kellékeit a T. J. 248. §. írja elő. Alapvető szabály az, hogy a tárgyalás menetét a jegyzőkönyvben csak általánosságban kell feltüntetni. Ez által lehetővé- - 1