Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
31 Az újabbkori perrendekben a jegyzőkönyvi rendszernek két typikus alakzatával találkozunk. Az egyik azon elvből indul ki, hogy a biró határozatának alapját, forrását kizárólag a szóbeli tárgyalás képezheti. A jegyzőkönyveknek nem lehet tehát feladata általában véve megörökíteni, hogy mi történt a szóbeli tárgyaláson, nem lehet czélja az egész perbeli anyagot megrögzíteni, csupán az, hogy mintegy az előkészítő iratok kiegészítéséül szolgáljanak és az ezektől való eltéréseket tüntessék fel. A jegyzőkönyv tehát tulajdonképen csakis a tárgyalási anyagnak mintegy vázlatát adja vissza, de sohasem magát az egész tárgyalási matériát. S ép azért, habár a jegyzőkönyv valójában fontos szolgálatokat teljesíthet még a per befejezése után is a tárgyalás folyamán előterjesztett kérelmekre, az indítványokra és a bizonyítás eredményére, és habár a jegyzőkönyv a per folyama alatt mindig sikerrel vehető igénybe támaszul és tájékozásul a további tárgyalásnál és a további pervezetésnél, mégis a jegyzőkönyv sohasem foglalja magában a pernek egész anyagát. A jegyzőkönyv tehát a tárgyalási anyagnak csak egyes kisebb-nagyobb részleteit tartalmazhatja és m in tégy jegyzetül szolgálhat a biró és a felek emlékezetének felfrissítésére, azonban sohasem bizonyítékul a per anyagának mennyisége és minősége iránt. Ezzel szemben a másik rendszer azt kívánja, hogy a jegyzőkönyv legyen a tárgyalási anyag teljes és tökéletes lenyomata, hasonmása, hogy ebből merítse úgy az alsó, mint a felső biró informatióját a per anyaga tekintetében. Legyen a jegyzőkönyv tehát az írássá dermedt tárgyalás. E felfogás szerint a jegyzőkönyv teljesen visszatükrözteti a szóbeli tárgyalás alkalmával felhozott összes tényeket és ténybeli állításokat; tájékoztat az iránt, hogy minő védelmi- és támadási eszközök lettek felhasználva, ezek közül melyekre tett megjegyzéseket a perbeli ellenfél és minőket ? Az első irányzatnak a főképviselője az 1850-iki hannoveri perrendtartás, a melyhez hozzásimul a német birodalmi perrend és a mi törvényjavaslatunk is; a másodiknak pedig az osztrák perrendtartás. A hannoveri perrend 101. §-a szerint a szóbeli tárgyalás kell, hogy felölelje az egész pert úgy ténybeli, mint jogi szem2*3
