Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
:)0 részét képező mellékiratokkal kívánunk foglalkozni, és aztán az ítélet alkatrészét képező tényállással. Jegyzőkönyv felvétele által hivatalos, tehát megbízható módon lesz okiratilag megjelölve, hogy mi történt tulajdonképpen a bíróság előtt a per során. A jegyzőkönyvelésnek czélja azonban más az írásbeli pernél és más a tiszta szóbeliség elvere fektetett per rendszerében. E különbséggel most nem foglalkozunk. Ezúttal csak azt kell kiemelnünk, hogy az újkori szóbeli perben a jegyzőkönyvelés kérdése elvi szempontból nem elsőrangú elvi jelentőségű kivánalom, csupán tisztán és kizárólag czélszerűségi kérdés, a melynek szabályozásánál jelentékeny szerepet játszik a bírónak emlékezőtehetsége és az egyes concret ügynek specialis természete. Közvetlen szóbeli tárgyalás mellett jegyzőkönyv nélkül is igen szépen elképzelhető jó ítélkezés, megnyugtató, alapos igazságszolgáltatás, kiváltképpen akkor, ha az eldöntendő vitás kérdés egyszerű, ha ténybeli bonyodalmak nem teszik szükségessé a tárgyalás elhalasztását vagy halasztások esetén is, ha a biró igen jó visszaemlékezési képességgel rendelkezik, főleg pedig akkor, ha az eljárás nem ismerné egyáltalán a felebb- vitelt, vagy pedig úgy szabályozná azt, hogy a felebbviteli biró előtt az ügy mindég és teljesen újból tárgyaltatnék. A szóbeli perben is kötelessége tehát a bírónak a pernek hatásait, a perbeli cselekmények eredményeit, — a mennyire ez a szóbeliség természetével összefér -, biztosítani, maradandó formába önteni. Ez által nem csak az ítélet meghozatala lesz megkönnyítve, de a pernek a lebonyolítása is, a perbeli vezetés nyugodtab- ban és biztosabban eszközölhető. Eégi idők óta ismerjük a törvénykezés terén a jegyzőkönyvelést, mert a törvényhozások mindég elismerték, hogy a jegyzőkönyv a perbeli czél, t. i. az igazságos, jó és olcsó jogszolgáltatás elérése szempontjából szükséges, sőt nélkülözhetetlen elő föltétel. Természetesen a különböző időkben, a különböző alapokra és elvekre fektetett perbeli rendszerek mellett, hol nagyobb, hol kisebb terjedelemben vették igénybe a jegyzőkönyvelést, és hol döntőbb, hol kevésbé döntő hatályt tulajdonítottak neki. 222
