Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]

mulasztási Ítélet olyan lesz, mintha már akár csak az első szóbeli tárgyalást mulasztotta volna el a kérdéses peres fél.

Alperes tehát, ha az előző tárgyalások alkalmával tagadta is a kereseti állításokat, ha kifogásokkal védekezett is a keresettel szemben, de az utolsó tárgyaláson meg nem jelent, olybá vétetik, mintha a kereseti tényállításokat beismerné és ha ezek alkalmasak a kereseti kérelem megállapítására, a kereset értelmében marasztaltik.

Az utolsó tárgyalási határnap elmúlasztásának a következménye tehát a német perrend szerint az, hogy az összes az előbbi tárgyalások során felhozott tényállítások, nyilatkozatok, a felvett bizonyítás és a netáni közbeszóló ítéletek elveszítik hatályukat. Ezen elv és ennek ilyetén módon való keresztülvitele minden esetre természetellenes.

Hogy a mi törvényjavaslatunk rendszere, — mely szerint valamelyik érdemleges tárgyalás elmulasztása esetén tulajdonképpen nem mulasztási ítélet hozatik, de érdemleges Ítélet az addig kifejtett peranyag alapján — sokkal helyesebb, a materialis igazság kívánalmainak inkább megfelelő, mint a német rendszer, az bizonyításra nem szorul.

A német perrend a szóbeli tárgyalás egységének ezen con- struálásánál túl lő a czélon; a tiszta szóbeliség, tehát egy elv kedvéért nagy áldozatokat kíván, a melyek szükségszerűségét, ha az elmélet tatán tudja is igazolni, a gyakorlati élet semmi esetre sem.

A mulasztásnak ezen szabályozása és a tárgyalás egysége tekintetében tanúsított felfogás ismét egy fényes érv ama minden indokot nélkülöző szólamok ellen, hogy törvényjavaslatunk csupán a német törvény sablonos kopizálása.

Az eddigiekből láttuk, miért szükséges, hogy a szóbeli perben is a pernek tulajdonképeni tárgya, a pernek az anyaga lehetőleg Írásban megörökíttessék.

Nemcsak az előkészítő iratok állnak e czél szolgálatában, de

a tárgyalási jegyzőkönyv,

a tárgyalási jegyzőkönyvhöz fűzött mellékiratok,

és az ítéleti tényállás is.

Első sorban a tárgyalási jegyzőkönyvvel és annak kiegészítő