Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
röviden és annyiban eszközlendő, hogy az összefüggés helyre legyen állítva a múlt és a jelen tárgyalások között. A törvény- javaslat nem is írja elő sehol sem kötelezőleg a folytatólagos tárgyalások esetén, hogy az előbbi tárgyalások anyaga ismét szóbelileg előadassék. Ha a folytatólagos tárgyalásról az egyik fél elmaradt, azt bizonynyal csak azért teszi, mert a kifejtetteknél több mondani valója nincs. A legnagyobb méltánytalanság lenne tehát az előbbi szóbeli tárgyalás alkalmával felhozott és allegált peranyagot figyelmen kívül hagyni azon föltevésben, hogy alperes azért maradt el a tárgyalásról, mert le akart mondani a további tárgyalás eredményéről. A korábbi tárgyalások eredménye helyesen képezi tehát az ítéletnek az alapját, akár sértjük ezzel a szóbeli tárgyalás egységének elvét vagy sem. S ép ezért helyes a mulasztás következményeinek azon konstruktiója a melyet a törvényjavaslat rendel, t. i. ha az érdemleges tárgyalási határnapot mulasztja el a peres felek közül valamelyik, a bíróság az ellenfél kérelmére a tárgyalást megtartja és illetőleg folytatja. A korábbi tárgyalás eredményeit, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapítva, vagy a bíróság egyébként megállapíthatja, valamint a bizonyítás eredményét a határozathozatalkor figyelembe kell venni. Ezzel szemben a német birodalmi perrend a tárgyalások egységéből és oszthatatlan voltából indul ki. A német törvény nem mondja ugyan ki ezen elvet, de az indokokból megállapíthatjuk, hogy a per oly konstruktióval bir, a melyből ezen doctri- nár-szabály folyik. A német perrend szerint minden fokon fogalmilag csak egy szóbeli tárgyalás képzelhető. Ha a szóbeli tárgyalás több határnapon is tartatott meg, ha a bizonyításfelvétel folytán okszerű halasztások állottak be és új tárgyalási határnapok tűzettek ki, a tulajdonképpeni szóbeli tárgyalásnak csupán az ügy érdemét eldöntő határozatot közvetlenül megelőző tárgyalás tekintetik. Csak az képezheti az Ítélet alapját, a mi ezen utolsó tárgyalási határnapon lett allegálva. Ha ezen utolsó tárgyalási határnap el lesz mulasztva, minden az előbbi tárgyalások alkalmával felhozott peranyag elveszíti jelentőségét. A hozandó-28 220
