Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
A bíróság valamely tényállítás valódiságát vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján ítéli meg. (T. J. 274. §.) E szerint a megkeresett vagy kiküldött bíró által felvett bizonyításnak van bizonyító ereje, daczára annak, bogy nem az itélöbiró előtt történt a felvétel. Ezen bizonyító ok peranyag, peranyaggá válik azonnal a bizonyítás felétele folytán és nem csupán annak következtében, hogy a T. J. 289. §. szerint a peres felek annak tartalmát a szóbeli tárgyalásnál az illető biró előtt előadják. A peres felek hézagos előadása mit sem vonhat el sem mennyiségileg, sem minőségileg a bizonyító okból. A felek pedig semmit bele nem disputálhatnak a már kivett bizonyítékokba. A bíróság az előadás helyességét az iratok alapján ellenőrzi. A peres felek előadása ilyenkor csak segédeszköz a biró informatiójára és nem peranyag. Ép ily elbánás alá esik a félnek előadása, a ki az előkészítő eljárás eredményét a szóbeli tárgyaláson előadja (266. §). A törvényszéki eljárásban bármelyik félnek jogában áll oly kérelmeket, tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, a melyek az előkészítő iratokban nincsenek előadva, vagy ezeknek tartalmától eltérnek a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani (249. §.). A szóbeli tárgyalásnál meg kell említeni, hogy a mi törvényjavaslatunk nem fogadta el a tárgyalások egységének elvét. A szóbeli tárgyalás ha több, külsőleg egymástól elválasztott részből áll, azaz külön-külön tárgyalási határnapokon lett megtartva, nem tekinthető egy szóbeli tárgyalásnak. Ily esetben annyi szóbeli tárgyalással kell számolnunk, mint a hány tárgyalási határnap volt. Helytelen ugyanis a szóbeliséget ügy értelmezni, hogy csak az képezheti az Ítéletnek alapját, a mi az utolsó szóbeli tárgyaláson lett felhozva. Az utolsó tárgyalás nem öleli fel mindég az összes peranyagot, tehát az előbbi tárgyalásoknak a matériáját is. Ha a tárgyalás el volt halasztva, nem lehet az ítéletnél mellőzni az előbbi tárgyalások eredményeit. A folytatólagos tárgyalásnál nem recapituláljuk mindég az egész pert kezdettől fogva, ha történik reassumálás, az csak 27 319
