Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
12 Az ellenfélnek azért kell tájékozva lenni, hogy mit kíván a másik peres fél a szóbeli tárgyalásnál felhozni, hogy mérlegelhesse, hogy van-e oka általában a megjelenésre vagy sem ? és továbbá, hogy megjelenés esetén tisztában legyen azzal, hogy neki milyen állást fog majd kelleni elfoglalni a szóbeli tárgyaláson. A bíróságnak pedig azért kell nagyjában informálva lenni a per keretei és a per anyaga felől, hogy a tárgyalást helyesen, alaposan és kimerítően vezethesse. Az előkészítő iratokból megtudja tehát az ellenfél és a bíróság, hogy mit szándékszik a fél a szóbeli tárgyaláson felhozni nem pedig azt, hogy mit fog tényleg felhozni, mert az előkészítő irat csupán előre jelzi, bejelenti minő kérelmek, indítványok, nyilatkozatok és bizonyítékok szándékoltalak előterjesztetni. Ezen kérelmek, nyilatkozatok és bizonyítékok az által, hogy az előkészítő iratban benfoglalvák, még nincsenek de facto megtéve. Mérvadó csak az lehet, hogy a fél miként fogja megvalósítani bejelentett szándékát. Ez az oka annak, hogy ha nem is adatik előkészítő irat, ennek nem lehet ügybeli hátránya, hiszen a fél a szóbeli tárgyaláson felhozhat bármit, oly ténykörülményeket is, a melyeket az előkészítő iratban nem is jelzett, viszont a szóbeli tárgyaláson nem köteles szóval előadni az előkészítő irat tartalmát. Hogy mit kell az egyes esetekben az előkészítő iratokban felhozni, az a concret eset körülményeitől függ, az eleve meg nem határozható. Általánosságban csak azt mondhatjuk, hogy annyiban kell az előkészítő iratnak anti- cipálni a szóbeli tárgyaláson érvényesítendő peranyagot, hogy az ellenfél azonnal nyilatkozhassék a felhozottakra és ne legyen kénytelen halasztásokat kérni. Az előkészítő irat szükségszerűsége és tárgyi terjedelme tehát az általa közlendő tartalom mi- neműségétől függ. Az előkészítő iratoknak czélja nem lehet pótolni akarni a szóbeli tárgyalást, csupán azt előkészíteni. Tartalmaznia kell tehát az előkészítő iratnak, — hogy czéljának megfelelhessen, az előterjesztendő kérelmeket, az ezek támogatására szolgáló ténybeli körülményeket, tényállításokat, az előterjesztett tényállításokra vonatkozó nyiltkozatokat, megjegyzéseket, a bizonyítékokat és az ezekre vonatkozó észrevételeket. Jogi elveket nem 204
