Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
11 lános képet, ama összbenyomást, a melyet az ítélethozatal idején szem előtt kell tartania. Az emberi emlékezetnek véges volta, a társas bíróságnál egyik vagy másik bírónak akadályoztatása, esetleg a bíróságnak más birákból való megalakulása, az első fokon immár felvett bizonyítás megismétlésének elkerülhetetlen szükségessége, mind oly okok, a melyek a legconcisabb pervezetés mellett is sokszor elkerülhetetlenné teszik a szóbeli tárgyalásnak megismétlését. S ép azért, mert gyakran jön a bíróság oly helyzetbe, hogy tárgyi okok miatt kénytelen a szóbeli tárgyalást ismét megnyitni, illetve annak megismétlését elrendelni: egy jó perrendtartás gondoskodni tartozik arról, hogy a szóbeli tárgyalásnak elhalasztása azon okoknál fogva, hogy a tárgyalás nem volt kellőleg előkészítve, a minimumra szoríttassék. A T. J. ismeri az érdemleges tárgyalásnak előkészítését. Ez történhetik: a) előkészítő iratokkal; b) okiratok letétele által és c) előkészítő eljárással, számadási, vagyonelkülönítési és hasonló perekben. Az előkészítő iratok váltása csak a törvényszéki eljárásban van kötelezőleg előírva. A járásbirósági eljárásban a T. J. 198 208. §§-aiban az érdemleges tárgyalás előkészítésére megállapított kötelesség nem áll fenn. A bíró azonban, ha a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a járásbirósági eljárásban is meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, a melyeket használni kíván, bizonyos határidő alatt a jegyzőnél tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. (209. §.) Az érdemleges tárgyalás előkészítésének súlypontja tehát a törvényszék előtti eljárásban fekszik. Az előkészítésnek ezen nemét és módját kell tehát közelebbről szemügyre venni. Sem a törvényjavaslat, sem pedig annak indokai nem adják az előkészítő iratok definitioját. A perjogi tudományhoz kell e tekintetben folyamodnunk. A doctrina szerint az előkészítő iratoknak kettős czél- juk van : 1. egyrészt tájékoztatják a peres feleket, a per anyaga az ü. n. status causae et controversia1 és a bizonyítási anyag felől: 2. másrészt pedig a biró informatiojául is szolgálnak.-203