Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
21 A mondottakat egybefoglalva, arra az eredményre jutunk, hogy a házasságon kívül született gyermekeknek — az atya puszta elismerése, vagy az atyaságnak bírói ítélettel való megállapítása alapján — ipso iure az atya törvényes gyermekeinek jogállását juttatni, egyrészt a leghatározottabban veszélyeztetné a házasság intézményét, az erkölcsi és közrendet, másrészt nemcsak sok más jogos érdeket sértene, hanem magának a gyermeknek érdekeire is sérelmes lehet. Hogy ez így van, arra a legmeggyőzőbb bizonyítékot azok a törvényhozások szolgáltatják, a melyek a házasságon kívül született gyermekeket, utóházasság és fejedelmi kegyelem által való törvényesítés esetén kívül is, az atya beismerése vagy más módon megállapított atyasága eseteiben a törvényesekével többó-kevésbé megegyező jogállásban részesítik. így, mint már említettem, a franczia és olasz jogok feltétlenül kizárják a házasságtörő vagy vérfertőztető viszonyban nemzetieket az elismerésből. Az elismerésnek közhitelességű nyilatkozat által kell történnie. Bírói úton az atyaság csak erőszakos nemi közösülés vagy szöktetés esetében állapítható meg. Az atya házassága előtt nem feleségével nemzett gyermeknek a házasság után elismerése nem érintheti a feleség és a törvényes gyermekek jogait. Az olasz tkv. különösen kiemeli, hogy az elismerő atya házastársa beleegyezése nélkül házába a gyermeket nem fogadhatja be, nem adja neki az anya ellenzése esetében a gyermek gyámságát; mindkét jog szerint az elismerést megtámadhatja maga a gyermek, vagy bárki más, a kinek érdekében áll. Huber schweiczi javaslata az elismerést fentartja, sőt kiterjeszti a természetes atya felmenőjére, ha előbbi meghalt vagy elmebeteg. Mellőzi az adulterini és incestuosi kizárását. Megengedi az atyasági keresetet a születéstől számított három hó alatt, de az eskünek, mint bizonyítási eszköznek kizárásával. A családi állás elismerése iránt keresetnek csak akkor ad helyt, ha az atya házassági Ígérettel vagy erőszakkal bírta rá az anyát közösülésre. Mindazáltal a pl. concumbentium és a feslett életmód kifogásának mégis helyt ad. Az ily mindenféle cautelákkal elbástyázott intézmény —■ nézetem szerint — nem alkalmas arra, hogy a házasságon kívül született gyermekek nagy tömegének sorsán javítson. 21
