Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
22 Szembeötlő, hogy az azon országokban nagyon elharapódzott concubinatussal számol a gyermekek érdeke szempontjából. A concnbinatusnak ily módon úgyszólván törvényesítése bizonyára nem válik a házassági intézmény és a közerkölcsök javára. Érdekes adatokat szolgáltat erre nézve Norvégország. Az atyasági kereset ott meg van engedve. A természetes atya a gyermekért 15 éves kora elértéig köteles tartási költségeket fizetni; nem fizetés esetében addig dologházba zárható, míg ott keresetével le nem szolgálja a tartási költségeket. A gyermeknek az atya részéről önkéntes ünnepélyes elismerése a törvé- nyesítés teljes joghatályával bir. És a következménye ? az, hogy ajobbmóduaknáld4 %-aaz alsóbb néposztályoknál 50 —G5 %-a a házasság alatt született gyermekeknek olyan, a kiknek a fogantatása a házasság előtti időbe esik. Vagyis a házasságon kívüli nemi egyesülés jóformán a szokás, bár gyakran tétetik jóvá a házasság megkötésével. Többet árt ekkép mindenesetre a családi kapcsolatot létesítő elismerés intézménye, mint használ. A mi jót művel, abból a házasságon kiviil született gyermekek nagy részének mi sem jut, de annál félelmetesebb a közerkölcsöket rontó hatása. Ezzel szemben a közrend és a gyermekek érdekeinek is inkább megfelelnek a törvényesítés és az örökbefogadás intézményei, mert ezek módot nyújtanak arra, hogy akkor, ha az atya a gyermeke iránt szülői kötelességeit betölteni kívánja, ezt mások jogos érdekei sérelme nélkül megtehesse. Ezt a két intézményt elégnek tartom a tervezetnek a gyermek és anya kártalanítására vonatkozó javaslatai kapcsán, azoknak a házasságon kívül született gyermekek jogos érdekei kielégítésére is, a kiknek szülői házassági ígéretüket be nem válthatták. Igaz, hogy a T. szerint gyermek nem kérheti a törvényesíthet az atya életében és halála után is csak akkor, ha az atya nemcsak gyermekének elismerte, hanem formaszerüen törvényesítése iránti szándékát kifejezte. A legtöbb esetben azonban ennyi is elég a gyermek érdekei biztosítására. Azok miatt a ritka esetek miatt pedig, midőn az atyát szándéka valósításában halála meggátolta, rést ütni a családi kapcsolatnak a törvényes leszármazás utján keletkezésének elvén és előmozdítani a concubinátust, túlságos arányta22