Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
i tekintélyes és imponáló ügyvédi kar volt ideálja, volt álma. Ezen fáradozott utolsó leheletéig, ennek szentelte erős jellemét, minden tudását és bámulatos energiáját. Vezérünk volt nékünk ügyvédeknek, mint jogász ép ügy mint ügyvéd, de e mellett meleg érzésű kollegánk és atyai jó barátunk. Kegyelettel fogja emlékét megőrizni minden magyar jogász és bizonyára a magyar jogász-egylet is. A gyásznak ezen napjaiban azonban a magyar jogászság- nak nem kell elcsüggedni. Egy életerős nemzet nem állhat meg a haladás terén. A történelem mutatja, hogy a magyar nemzet nagyot és sokféle irányban haladt az utolsó 50 év alatt. Nemcsak a közgazdaság terén értünk el nagy sikereket, nemcsak culturalis életünk nyert nagy fellendülést, de igazságügyi viszonyaink is lényegesen javultak, s bátran constatálhatjuk, hogy különféle jogintézmények létesültek, szervezeti, anyagi és eljárási törvények hozattak, a melyek mind alkalmasak arra nézve, hogy elősegítsék Magyarországot jogállammá átalakítani. Igazságügyünk javításában főrésze lesz a polgári perrendtartástörvényjavaslatának, — a melyet az igazságügyi kormány pár nap előtt nyújtott be a képviselőháznak, — ha törvénynyé fog válni. Ezen tisztelt jogász-egylet falain belül mintegy 20 évvel ezelőtt az 1880-as évek elején nagyszabású, igen tanulságos és mélyre ható viták zajlottak le a polgári perrendtartás tárgyában. Akkor discussio tárgyává tétetett a «szóbeliség», «közvetlenség» és «nyilvánosság». Húsz évvel ezelőtt mindenki azt képzelte magának a mit akart és jónak látott ezen perjogi maximák alatt; a vélemények sokfelé elágaztak, egyöntetűséget és megállapodást hiába kerestünk volna. Ma daczára annak, hogy voltaképpen 20 teljes év sem múlt el azóta, a képviselőház asztalára van letéve egy polgári perjogi nagy codex, a mely a szóbeliségre, közvetlenségre és nyilvánosságra van felépítve. Ma ott tartunk, hogy nemcsak a doctrina vezérszóvétneke mellett kritizálhatjuk uj peres eljárási codexünk- nek ezen vezéreszméit, de a gyakorlati életből levont tapasztalatok alapján is, a melyeket a sommás eljárási törvénynek több mint hét évi uralma alatt gyűjtöttünk. Plósz Sándor igazságügyi 196
