Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
Ti vényes formák ismeretének kitüntetésére. Mind oly lényeges körülmények, melyeknek ismerete nélkül a jelöltnek gyakorlati készültsége felöl biztos Ítéletet mondani nem lehet. Ezenfelül az írásbeli feladatnak és megoldásának a szóbeli vizsgán való előadása különös alkalmat nyújt a jelölt előadási képességének megítélésére. 2. Az írásbeli vizsga tárgyai: a) a magyar általános magánjog, h) a hiteltörvények és c) a büntető-törvények köréből veendők és pedig oly jogi kérdések tüzendők ki megoldás végett, melyek a gyakorlati életben többször előfordulhatnak és a melyeknek megfejtése alapos jogi ismereteket és éles jogászi felfogást kivan. Az elemi kérdések tehát mellőzendők volnának, valamint a beavatottak előtt is vitás és csak hosszas beható tanulmány útján megoldható kérdések is. A feladatok főleg az anyagi jog köréből veendők, de megfejtésük módja lehetőleg az alaki jogban való jártasság kitüntetésére is szolgáltasson alkalmat. E végből jobbnak tartom a jogesetek formájában czélzato- san készített írásbeli feladatokat, mint az ítéletektől megfosztott periratokat, mert ez utóbbiakból nagyon nehéz a szükséges mennyiségű érdekes pert megszerezni és ezek feldolgozásánál igen sok időt kell a per lényegtelen részeinek tanulmányozására elvesztegetni. 3. Az írásbeli vizsga eredménye csak a szóbeli vizsga eredményével egybevetve és ezzel együttesen bírálandó meg. Mert az írásbeli feladatoknak külön ülésben történő beható megbirá- lása annyi időt igényelne, a mennyivel a bizottságnak bírói és ügyészi tagjai a fenforgó viszonyok között egyáltalán nem rendelkeznek és mert az Írásbeli vizsgának sikertelensége nem mindig ered a jelöltnek készületlenségéből, hanem akárhányszor a szükséges segédkönyv hiányából vagy téves tartalmából, avagy a feladvány félreértéséből és nem ritkán a jelöltnek kimerültségéből vagy más menthető, de a dolgozatból ki nem tűnő okból származik, a midőn igaztalan volna a jelöltnek a szóbeli vizsgától való elzárása, a melyen — mint már többször megtörtént — az írásbeli feladatok helytelen megoldásának daczára teljesen kielégítő készültségének adta bizonyságát. 4. Aszóbeli vizsgálatnak úgynevezett melléktárgyai egészen mellőzendők volnának. Mert igaz ugyan, hogy ezek egészükben 189
