Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
19 A felvett részletes kérdésekre válaszolva: 1. Nem tartom kívánatosnak, hogy a bizottságnak meghatározott része az ügyvédi kar tagjaiból álljon; mert ha az ügyvédi vizsgánál a mostani szervezet az autonómia szempontjából indokolható is: ez az egységes igazságügyi vizsgánál többé kellő alappal nem bir; és a censor állása helyett szakértelme lép előtérbe. Az ügyvédi kar eddig is kiváló tagokat szolgáltatott és ezentúl is bizonyára szolgáltat a bizottságnak; de a számaránynak változatlan megállapítása indokolva nincsen. 2. Kívánatos, hogy a bizottság összes tagjai kinevezés útján nyerjék megbízásukat; és pedig — a jelen kérdés általános részére adott válaszom értelmében — az ügyvédi kamarának formaszerü javaslata nélkül. Az ügyvédtagok választását sem tartom a fennebbi okokból helyesnek. 3. A bizottság tagjainak megbízatása egy évre szóljon, de megújítható legyen — a fennebb előadott okokból. III. A vizsgára bocsátás előfeltételei a következőleg szabá- lyoztassanak: 1. A joggyakorlati idő az elméleti jog- és államtudományi államvizsga sikeres letételétől számítva három évben állapíttassák meg, melybe a katonaságnál tényleges szolgálatban töltött időből tényleg is legfölebb két hónap számíttassék be. Eddig a gyakorlat a jogtudományi államvizsga vagy az első jogtudományi szigorlat letételétől, vagyis a javasoltnál hamarabb vette kezdetét. Azután rendszerint következett a szigorlatok letétele, a katonáskodás és az ligyvédi vizsgára készülődés ; úgy, hogy valódi gyakorlatra alig maradt idő. Igaz, hogy a katonaságnál töltött időből rendszerint eddig is csak két hónap volt beszámítandó; de maga a katonáskodás ritkán volt megállapítható, mert az a kamarai lajstromban, illetőleg a törvény- széki elnök jelentésében csak elvétve volt kitüntetve, és arról a főnöki bizonyítványok meg a jelölt folyamodványai sem szoktak nyilatkozni, mely esetekben a katonaságnál töltött idő tényleg egészen beszámíttatott a joggyakorlat idejébe. E részben tehát az ellenőrzést szabályozni kell. Javaslatom az eddigi valódi gyakorlati időt legalább megkétszerezi: és ez elég lesz a gyakorlati kiképzésre. 185 2*
