Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
16 A joghallgatóknak ez a része is oly állású szülőktől ered, a kiktől rendszerint teljes ellátást nem, hanem csak kisebb- nagyobb támogatást nyerhet. Megállapíthatjuk tehát ezekből az adatokból, — a mit a tapasztalat bizonyít — hogy a joghallgatóknak túlnyomó része kenyérkeresetre van utalva. Minthogy pedig mint correpetitor, magántanitó, nevelő, dijnok, ügyvédi vagy kereskedelmi irodai alkalmazott vagy számvevőségi és egyéb kishivatalnok legköny- nyebben Budapesten nyerhet foglalkozást: tömegesen ide tódul. Előmozdítja ezt még az a körülmény, hogy itt a hallgatók nagy száma miatt az előadások látogatása nem ellenőrizhető; az itt beiratkozott joghallgató tehát idejének java részét kenyérkeresetére fordíthatja, vagy ha erre szert tenni nem tud, akár falura mehet. Szegényebb jogászaink tehát nem maradnak el Budapestről csak abból az okból, mert minősítő vizsgájukat máshol is letehetik; mivel másutt nagyobb számban nem tudnak megélni, a vidéki convictusok és alumniumok pedig már most is tömve vannak; sőt van olyan jogakadémia is, a melyen a tanulók (és a tanárok) kenyérkeresetére való tekintettel az előadások reggel 7—9 délben 1—2 és este 6—8 óra között tartatnak. De nem maradnak el nagyobb mennyiségben a vagyonosabbak sem, mert Budapesten nagyobb társadalmi műveltséget, előnyös összeköttetéseket és kellemesebb szórakozást szerezhetnek maguknak. Ide jönnek ezentúl is azok, a kik tehetségükben és kitartásukban bízva, nemes ambitiójuknak megfelelően jeleseink előadásaiból akarják a lehető legnagyobb jogászi képzettséget megszerezni : mert itt van az országnak legkiválóbb jogi fakultása és e domináló helyzetét el sem veszítheti, a mennyiben a legjelesebb vidéki jogtanárok ide törekszenek. És itt iratkoznak be — sajnos -— azok is, a kik az előadásokra nem járhatnak ; mert csak itt kerülhetik el a nyilvántartást és nyerhetik meg az absolutoriumot. Végül figyelembe veendő, hogy a Fiuméből, Horvátországból és a külföldről ide jövő hallgatók (most 47-en) a jövőben sem igen mennek máshova; továbbá, hogy a fennebb megjelölt 182
