Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
13 máz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az új elméleti államvizsga életbelépésétől számított két éven belül, az egyetemek meghallgatása után, új jog- és államtudományi szigorlatokat szervezzen és pedig olyképpen, hogy mind a két doc- tori fok a jog-, illetőleg az államtudományoknak egyes szerves egészet képező részeire vonatkozó beható tudományos képzettség bizonyságául szolgáljon és hogy szigorlatra csak az bocsáttassák, a ki az elméleti jog- és államtudományi államvizsgát már letette. Kétségtelen, hogy — ha az eddigi négy minősítő vizsga helyett az új elméleti államvizsgának szervezése szükséges — a doctoratus sem maradhat meg mai szervezetében; mert a legtöbb jogvégzett egyén a legalább egy évi készülést igénylő elméleti államvizsga letételétől és esetleg katonai szolgálatának kitöltésétől kezdve a gyakorlati államvizsga letételéig nem rendelkezik annyi fizikai idővel, a mennyi két-három szigorlat letételére szükséges; a gyakorlati államvizsga letétele után pedig kenyérkeresettel van elfoglalva és abba a korba jut, midőn a vizsgára tanulás már nagyobb nehézséggel jár. A mai doctora- tust tehát nagyon kevesen tennék le és a tárgyak sokaságánál fogva e kevesektől sem lehetne mindenből beható tudományos képzettséget követelni. Ellenben, ha az elméleti vagy gyakorlati államvizsga letétele után egy tárgycsoportból — egy vizsgával — lehetne doc- toratust szerezni: bizonyára még a jogakadémiákon végzettek közül is sokan vállalkoznának arra, hogy abból a tárgycsoportból, melyhez leginkább vonzódnak, azt le is tegyék. Szükséges azonban, hogy a szervezendő egyes doctori fokok mindegyikének elérése lehetőleg egyforma fáradsággal járjon, mert ellenkező esetben az új szervezés nem annyira a mélyebb tudományos kiképzésre, mint a czimhajhászás istápolására szolgáltat alkalmat. A tervezet végül a megfelelő átmeneti és életbeléptető intézkedésekkel foglalkozik, melyek közül csak azt emelem ki, hogy az új elméleti államvizsga behozatalától az új szigorlati rendszer életbeléptetéseig a jelenlegi jogtudományi szigorlat, eddigi minősítő hatásával, letehető lesz. Ezekben a tervezet lényegével megismerkedve, annak a 179
