Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
14 véleményünknek adhatunk kifejezést, hogy a tervezett reformok megvalósítása után a jogakadémiák a jogi oktatás és a vizsgaügy terén az egyetemi jog- és államtudományi karokkal versenyezhetnek, fejlődhetnek és hogy ennek folytán a doctoratus is a tudományos kiképzés igényeinek megfelelőbb módon szervezhető. És most azzal a kérdéssel kell foglalkoznom, vájjon eme reformok megvalósítása megszünteti-e a budapesti egyetem jog- és államtudományi karának hallgatókkal való túlzsúfoltságát, a létező bajoknak e másik forrását, a mint a tervezet reményű. Hogy e kérdésre lehetőleg biztos választ adhassunk, vizsgáljuk meg a túlzsúfoltság okait. Az egyik ok mindenesetre az, hogy a legnagyobb képesítő vizsga, t. i. az ügyvédi, jelenleg egyedül a jogi doctoratus alapján tehető le, mert a jogi pályára készülő fiatalember a maga jól felfogott érdekében cselekszik, ha tanulmányait lehetőleg ott végzi, a hol a legnagyobb minősítés előfeltételét meg is szerezheti. Ez oknak megszűntével tehát a túlzsúfoltságnak is meg kellene szűnnie, ha az ennek egyetlen oka volna, de nem az, sőt talán nem is a legfőbb. Lássuk mindenekelőtt, hogy a Budapesten, az 1899—1900-ki tanév második felében beiratkozott 3041 kiskorú joghallgatónak, szülői (vagy gyámjai) hol laknak ? E kérdést azért tartom fontosnak, mert a szülők rendszerint szeretik, hogy gyermekeik, ha kiképzésük végett el kell is menniök hazulról, lehetőleg közelükben maradjanak és a tervezetnek alapgondolata is az, hogy a jogakadémiák — kifejlődésük után —- legalább a maguk vidékének fiatalságát lekötik, Budapestről visszatartják. Ez irányban összegyűjtött adataim szerint a budapesti kiskorú joghallgatók, illetőségükhöz képest, a következőleg oszlottak meg: 1. Budapestről való volt ____________________________ 778 | 2. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyéből _ ________________191 j. 1583 3. Pestmegyével közvetlenül határos megyékből _________614 4. Távolabb helyekről ______________ ..._______ 1458 3041 180
