Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
19 a gyermek, a ki különben anyja szegény vagy alacsony életsorsában osztoznék, annak következtében, hogy nem törvényes ágyban, hanem bűnben fogantatott, a szerencse gyermekévé válnék, ha földi javakban bővelkedő férfiúnak gyermekéül sikerülne magát elismertetnie. Megvallom, ezek miatt az esetek miatt nem tartom szükségesnek sem jogpolitikai, sem emberbaráti szempontból, különösen a törvénytelen gyermekek nagy tömegének a haláltól és a még borzasztóbb erkölcsi haláltól megmentésének ürügye alatt, hogy oly jogi helyzetbe helyezzük a törvénytelen gyermekeket, mely végeredményben a házasság intézményét gyökerében támadja meg, mely valakit a mások t. i. a törvényes hitves és gyermekek boldogsága árán kíván boldogítani. A gyermeken nem esik igazságtalanság, hogy nem jnthat be nemzője családjába, melyet előle saját anyjának természetes szülői jogai is elzárnak. Az, hogy az anyja, kitől foganta, az a gyermeknek nem a jogain, csak a szerencséjén változtathat. Úgy tapasztaltam, hogy azok a törvénytelen gyermekek, a kiknek a vélt nemzőik maguk is jó módban vannak, még az atyaság elleni tiltakozás esetében is anyagilag jobban szoktak járni, mintha az anyjukkal hasonló sorsú atyának törvényes gyermekei lettek volna. Minden gyermeknek természetes joga szülőivel szemben voltakép csak annyira terjed, hogy életsorsuknak megfelelően eltartsák és felneveljék, ámde a törvénytelen gyermeket életsorsa is anyjához köti, mert az egész társadalom érdekében létesült házassági intézmény magát az anyját is kizárja a gyermek természetes atyjának családjából. Persze, mihelyt családi kapocs nem támad a törvénytelen gyermek és atyja közt és nem válik a gyermek születésével ipso iure apja családjának tagjává, okszerűen a családi kapcsolattal járó jogok és kötelességek és így az apa szülői joga és a gyermeknek apjával és apja rokonaival szemben örökösödési joga sem lehet, illetve ez utóbbi jogot kiváltkép az apa rokonaival szemben megadni következetlen volna. A következetlenség gyanújába esik különben a T. is, midőn egyrészt a gyermeknek az atya részéről történt elismeréséhez bizonyos kivételes esetekben családi kapcsolathoz hasonló következményeket fűz, másrészt a törvénytelen gyermeknek anyjával 2* 19