Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
11 Az elnöknek, akadályoztatása esetére, helyetteséről is kellene gondoskodni. A kir. jogakadémiáknál és a felekezeti főiskoláknál szervezett vizsgabizottságok elnökeinek vétójoga igen szükséges az állami érdekek biztosítására. A tapasztalat bizonyítja, hogy számos, éppen nem tisztességtelen, de emberi gyengeségből és sajátságos egyéni felfogásból eredő okoknál fogva a vizsgabizottságok szigora idővel rendszerint alább száll; és ha a bizottsági tagok érzik is, hogy a jelölt nem üti meg egészen a mértéket, azzal a helytelen és ellenőrizhetlen állítással nyugtatják meg magukat, hogy máskor még gyengébb jelölt is keresztül ment. Бу hanyatlás ellen megengedem, hogy nyers, de egyedül hatásos óvószer az elnöknek vétójoga. Nem kell azt éppen nagyon gyakran használni, elég a tudat, hogy az alkalmazásba jöhet. Véleményem szerint a vizsgaelnökök csak e jog birtokában lesznek képesek a vizsga színvonalát a kellő magasságra emelni és azon fentartani. A vétó kimondása ellenében nem kellene más orvoslást engedni, mint hogy a jelölt nyolcz napon belül folyamodhassák vizsgájának saját költségén, más bizottság előtt, lehetőleg a folyó, de legkésőbben a legközelebbi határidőben való megújítására. Az ily vizsgát lehetőleg a főelnök bizottságában kellene letenni. A tervezet rendelkezései (t. i. a rendszerint távol lévő vizsgáló tagoknak írásbeli meghallgatása) mellett sem a főelnök, sem a miniszter nincs abban a helyzetben, hogy a vétó használatának helyességét teljes alapossággal megbírálhassa és tartani lehet attól, hogy ha a vétó a fölöttes hatóság által csak nehány esetben is hatályon kívül fog helyeztetni, azzal a vizsgaelnökök a kelleténél ritkábban fognak élni; míg a rövid időn belül letett uj vizsga — a jelölt költségén kívül — más kényesebb természetű nehézségeknek elejét veszi. Hogy a vétójog, a tervezet szerint, az egyetemek mellett alakított bizottságok határozata ellen nem gyakorolható, a kétrendbeli intézet szervezetének különböző volta mellett főleg azzal indokolható, hogy az egyetemek a vizsgák enyhesége miatt eddigelé panaszra okot egyáltalán nem szolgáltattak. Nem várt szükség esetén azonban e jogot utólag az illető egyetemre is ki kellene terjeszteni. 177
