Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
10 Hogy azonban az államvizsga-bizottság és az öt tagból álló egyes vizsgabizottságok elnökei, valamint kivételképpen a vizsga- bizottságnak egy, legfölebb két tagja a gyakorlati élet terén működő kiváló jogászok és közigazgatási tisztviselők sorából is vehetők, az intézménynek nem fog kárára válni, mert elhárítja a bizottságról azt az elterjedt, bár alaptalan gyanút, mintha a készületlen vizsgázó a tanárok elfogultságának esett volna áldozatul és mert feltehető, hogy szükség esetén is csak a gyakorlati elet kitűnőségei fognak a bizottságba felvétetni. Fontosabb az a rendelkezés, hogy a jog- és államtudományi karok tanárai azon karnál, a melyhez tartoznak, vizsgabizottsági elnökké ki nem nevezhetők. Ez nyilván abból a közfelfogásból ered, hogy a helybeli tanári kar kötelékén kivül álló elnök az állam érdekeit az esetleges helyi érdekekkel szemben elfogulatlanul és feszélyezés nélkül érvényesítheti és köny- nyebben közreműködhetik arra, hogy a vizsga színvonala az egész országban egyformává legyen. A tilalmat — habár arra több helyen szükség nem volna — a tanárból kinevezett főelnök kivételével általánosan kötelezőnek kell kimondani; mert ellenkező esetben a kar kötelékén kivül álló elnök kinevezése az illető kart érzékenyebben érintené. E tilalomtól különösen nagy eredményt várnék, ha az akadémiák vizsgabizottságainak elnökeivé az egyetemnek tanárai neveztetnének ki. A tervezet 9. §-ának 2. és 3. bekezdése kétséget hagy fenn az iránt, vájjon ha az államvizsga-bizottság elnökévé (főelnökké) jogtanár neveztetik ki, ez ugyanott valamely vizsga-bizottságban az elnökségnél megbizható-e ? Mert a 2. bekezdés a főelnöknek ily megbízását általában megengedi; a 3. bekezdés azonban a tanároknak azon karnál, melyhez tartoznak, vizsgabizottsági elnökké való kinevezését tiltja. Szószerint véve a rendelkezéseket, az ily főelnök külön megbízatása alapján valamely, tehát a karbeli vizsgabizottságban is elnökölhetne; mig, ha a kizárás indító okait tekintjük, a főelnök e tisztségre az általános tilalomnál fogva kinevezhető nem volna. Nézetem szerint a főelnöknek, mint két miniszter legelső bizalmi férliának, kivételképpen meg kellene engedni, hogy bármely vizsgabizottságban elnökölhessen és ekképpen az ország összes vizsgabizottságait személyesen megfigyelhesse. 176
