Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
arra, hogy a kevesebbet ne pótolja; mert a minősítő vizsgának egysége nem lehet önczél, hanem csak eszköz bizonyos czélok elérésére, a mit azonban a jogi doktorátusnak parallel minősítő értéke nem akadályoz, a mennyiben a jogi képzés és vizsgázás decentralisatióját csak akkor hiúsítaná meg, ha valamely gyakorlati vizsgának (p. o. az ügyvédinek) előfeltételét képezné. Ugyanis az egyetemekre való özönlésnek egyik oka az, hogy a jogi doktorátus az ügyvédi vizsgára bocsátásnak elengedhetetlen feltételét képezi: mihelyt tehát a jogi doktorátusnak ez a minősítése megszűnik, vagyis mihelyt a jogász az életpályájához szükséges legnagyobb minősítést az egyetemeken kívül is megszerezheti, nem forog fenn többé ez a kényszerítő ok az egyetemre való tódulásra és egyedül a magasabb, de nehezebben megszerezhető doktori fok elérése végett előreláthatóan csak a — sajnos kevesebb számban levő — tehetségesebb és szorgalmasabb egyének fognak az egyetemekre jönni, ezt pedig lényegileg a tervezet sem kívánja megakadályozni, a mennyiben a magasabb képzés kitüntetése végett az elméleti államvizsga után letehető jogi doktorátust szervez. De ha a tervezetnek ezen indokai lényegtelenek is, mégis helyeseljük azon álláspontját, mely szerint a doktorátusnak az uj államvizsgával párhuzamosan sem ad minősítő erőt, mert különben a doktorátusnak lényegileg az államvizsga összes tárgyait fel kellene ölelnie, ennyit pedig tudományos mélységgel feldolgozni évek hosszú során át sem volna lehetséges, minélfogva a doktorátus vagy az általános képzettség vonalán maradna vagy egyáltalán nem volna letehető, holott a tervezet szerint néhány, szerves egészet képező tárgycsoportra szorítkozva, ezek valamelyikének beható tudományos művelésére vezetne. Az uj államvizsga tárgyai helyesen vannak megválasztva, mert azoknak ismerete úgy az igazságszolgáltatási, mint a köz- igazgatási pályán szükséges. Csak azt nem tartom kivihetőnek, hogy az osztrák polgári jognak azon részei, melyek nálunk Horvát-Szlavonországok területén kívül érvényben vannak, a magyar magánjoggal együtt adassanak elő és külön vizsgatárgyat ne képezzenek, mert az osztrák polgári törvénykönyv a Királyhágón túl, továbbá a volt magyar határőrvidéken és Fiu6 172
