Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
T. Teljes ülés A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról előadói tervezetet készíttetett és azt az igazságügyi miniszterrel is közölte. Az igazságügyi miniszter, mielőtt a javaslattal szemben állást foglalna, véleményünket kívánja tudni és e végből ama javaslatot egyletünknek is megküldötte. Egyúttal kérdöpontokat is küldött az igazságügy miniszter az egységes igazságügyi gyakorlati vizsga szabályozásának módozatai tárgyában, mert ez iránti törvényjavaslatát lehetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatával egy időben óhajtja a törvényhozás elé terjeszteni. Igazgató-választmányunk e megtisztelő felhívásnak eleget teendő, engem és két tagtársunkat bízott meg azzal, hogy véleményünket itt előadjuk és ezzel e fontos kérdéseknek megvitatására alkalmat szolgáltassunk. Eszmecserénk felterjesztése szolgál majd válaszul az igazságügyminiszter leiratára. I. Az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról szóló előadói tervezetet — miután azt a lapok egész terjedelmében közzétették — ismeretesnek veszem ugyan, mégis annak lényegét előadásom vezérfonalául a következőkben foglalom össze. A tervezet a jogvégzettséget igénylő pályákra való képesítésnek és a jogi oktatásnak főbb bajait két forrásból származtatja. Az egyik, hogy a jogvégzettséget igénylő pályákra törvényeink szerint négy egymástól független elméleti vizsga révén 1* 169
