Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
4 lehet minősítést szerezni, u. m. az államtudományi államvizsga, az államtudományi doktori fok, a jogtudományi államvizsga és a jogtudományi doktori fok révén, holott a közigazgatási és igazságszolgáltatási pályák alapjukban véve azonos képzettséget igényelnek és ezért kívánatos, hogy azokra csak azonos vagy legalább egyforma belértékü vizsgák minősítsenek. A baj másik forrása a budapesti egyetem jog- és állam- tudományi karának hallgatókkal való túlzsúfoltsága, mely az oktatás eredményességét bénítja, a tanárokat vizsgákkal túlterheli és a tanárok tudományos működését csorbítja. E bajokat a tervezet az említett négy minősítő vizsgát kizárólag helyettesitő egységes elméleti jog- és államtudományi államvizsga szervezése által kívánja megszüntetni. Ez az elméleti államvizsga két egymást kiegészítő vizsgából : a jogtudományiból és az államtudományiból állana, tudományos elméleti jelleggel bírna és színvonala olyan lenne, hogy az eddigi legmagasabb minősítő vizsgának, a jogtudományi tudori foknak elméleti értékét teljesen pótolná, sőt nemei}' irányban még emelné is. Szervezésénél és az egyes vizsgák eredményének megítélésénél az állam, érdekeinek megfelelő befolyást gyakorol. Minden megfelelően szervezett jogi főiskola (állami egyetem, állami, királyi és felekezeti jogakadémia) mellett létesitte- tik vizsgáló bizottság. Ezekkel kapcsolatban a tanulmányi és vizsgarend, valamint a vizsgautasitás uj szabályozást nyer. Ilyen reformok mellett a jogakadémiák a jogi oktatás és a vizsgaügy terén az egyetemi jog- és államtudományi karokkal versenyezhetnek, fejlődhetnek, a jogi képzésnek égetően szükséges decentralisatióját fokozott mértékben lehetővé teszik és a budapesti tudomány-egyetem jog- és államtudományi karán a túlzsúfoltságból eredő bajokat megszüntetik. Mindezek folytán a doktorátus uj szervezés (egyes szerves egészet képező tárgy- csoportokra való szorítás) mellett visszahelyezhető az azt tulajdonképpen megillető tudományos jellegének körébe és uj egyetemek felállítása nem válik elkerülhetetlenül szükségessé,amire egyébként ez idő szerint az anyagi erők rendelkezésre sem állanak. 170
