Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
16 gyermeket szült, olyan gyanánt megbélyegezni, a ki még gyermeke gondozására sem érdemes. Mily nagy igazságtalanság volna az erkölcsi rend elleni vétkét az anyának annyira nagyítani, hogy gyermeke gondozására való jogának megfosztásával sújtsák, épen annak a kívánságára, a ki vele egyformán vagy tán még nagyobb mértékben vétkes. Igaz, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy sok anya házasságon kívül született gyermekét szégyennek, tehernek tekinti, tőle szabadulni törekszik már azért is, mert eltartani sem képes, sőt a saját életfentartásában is akadályozza. De ebből csak az következik, hogy e teher viselésére vagy legalább könnyítésére a természetes atyát is kötelezzük, de nem az, hogy az anyát jogaitól megfosszuk és azokat az atyára ruházzuk. Ám ha a jogokat akarja az atya gyakorolni, teljesítse kötelességét, vegye el щ anyát, törvényesítse így a gyermeket. Különben már mai jogunk is az örökbefogadás és a királyi kegyelem útján való törvényesítés intézményében módot nyújt arra, hogy az atya az érdemetlen anya akarata ellenére is, a törvényes gyermek jogállásához juttathassa természetes gyermekét. Még áldatlanabb eredményekre vezethet a törvényes és törvénytelen gyermekek egyenlősítése, ha a természetes atya vagy már házasságban él, vagy utóbb házasságra lép. Hiszen ekkép a törvényes feleség mellett a férfi olykép tarthatna egy vagy akár több concubinát, hogy ezektől származó gyermekeit, sőt anyjaikat — nehogy tőlük el kelljen szakad- niok — házába fogadhatná, sőt a törvénytelen gyermek, mint a törvényessel egyenlő jogú, ezt méltán követelhetné is. Hisz ez a concubinatusnak, a polygamiának törvénybe iktatása volna. És a következménye: atörvényes házassági kötelék felbomlása, a törvényes gyermekeknek az atyai házból kiszorítása vagy az a még erkölcstelenebb állapot, hogy a concubina mindenben concorrulna atörvényes hitvessel, még a gyermekek nevelésében is, vagy pedig az, hogy az anya — ráadásul, hogy a férfi meggyalázta, cserben hagyta, — még elveszthetné gyermekét is. És még milyen sötét lenne a kép, ha olyannak a családjába is ipso iure belépne a gyermek, a kinek atyaságát bírói ítélettel kellett megállapítani. Először is egy sereg törvénytelen 16
