Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
17 gyermek még a természetes atyja által való eltartás kedvezményétől is elesnék, mert a biró mindenesetre nagyobb szigorúsággal járna el az atyaság, különösen eskü segélyével való megállapításánál, ha annak következményei a tartási kötelezettséget messze túlhaladnák és pedig nemcsak az atya és családja, hanem magának a természetes gyermeknek érdekében is, a kire nézve nem mindegy, hogy kit kényszerítenek apjául. Az exceptio pl. concumb. kifogásának meg nem engedéséről meg éjjpen szó sem lehetne. És mert a nemi hűség és érintkezés folytonosságának garantiái a házasságon kívüli viszonyoknál nincsenek meg, a fogantatási idő praesumiiója is a házasságon kívüli gyermekekre nézve mindenesetre szigorításra szorulna. Még azt az esetet sem veszem ki, midőn a gyermek az anyán elkövetett nemi erőszak vagy megfertőztetés gyümölcse. Bár, ha kivételesen ily esetekben a gyermek esetleg a törvényes gyermek tartási és örökösödési jogaiban részesíttetnék, tekintettel az esetek viszonylag csekély számára, ezt a szabályozást ugyan következetlennek, de nem tekinthetném a házasság intézményét veszélyeztetőnek. Mindazonáltal, ha egy szeplőtlen leány, egy műveltebb nő, társadalmilag alacsony fokon álló, vagy becstelen múltú gonosztevő merényletének esett áldozatul, csak nem állhat a gyermek érdekében, hogy egy ily apa családjába lépjen, egy ily apa nyerjen felette szülői jogokat. Feltéve mégis, hogy a bírói Ítélet a legtöbb esetben valóban azt nyilvánítaná apának, a ki a gyermeket nemzette: vájjon a gyermek érdekében áll-e, hogy egy ily vértagadó apa nyerjen felette szülői jogokat, hogy ily apa elvehesse az anyától a gyermeket, esetleg csak azért, hogy ne kelljen érte tartási költségeket fizetnie, hanem, hogy módjában álljon őt a saját nagyobb megterheltetése nélkül jól, rosszul eltartani? Hiszen abban a pillanatban, a mint az atyaság megállapításával a gyermek felett szülői jogokat nyerne, meg kellene őt azoktól azonnal fosztani, mert csak nem lehet a gyermeket anyja karjából kiragadni és reá bízni oly atyára, a ki megtagadta, a ki a szó szoros értelmében ádáz ellensége. Ellenvethetik, hogy a kérdésnek nem az a sarkpontja, hogy a természetes atya nyerjen jogokat a gyermekkel szemben, 2 17
