Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]

7 Talán egy sincs jogi reform-törekvéseink között olyan, a mely a hazai viszonyokkal mit sem törődő külföld-utánzás bélyegét annyira magán viselné, mint ez a legújabb reform- törekvés, melylyel a feltételes elitélést minálunk is meghonosí­tani akarják. Büntetőjogi alkotásainknak azt a közös hibáját, hogy folyton csak a külföldi viszony ok megismerésére törekedve, saját hazai közállapotainknak, saját magunknak megismerését tökéletesen elhanyagoljuk, egyetlen egy jogalkotásunk megte­remtése körül sem észlelhetjük olyannyira nagy mértékben, mint a feltételes elitélés behozatala körül eddig megnyilvánult érvelésekben. Ezek az érvelések hangosan szóló bizonyítékot szolgáltat­nak annak a hasonlatomnak találó volta mellett, hogy mi ma­gyar kriminalisták akkor, mikor valami újat akarunk alkotni, rendszerint és kivétel nélkül a következőképen járunk el: innen a főváros palota-sorai közül neki szögezünk egy hatalmas táv­csövet, mely az ország határszéléig ér el, Nyugat nagy államai­nak és azon keresztül nézve és szemlélve egy Francziaországnak, egy Angol-, Németországnak vagy Belgiumnak stb. stb., sőt még Amerikának is büntetőjogi életét, az így nyert képek alapján akarjuk és reméljük reformálhatni a mi Magyarországunk bün­tetőjogi életét. A mi e távcső mellett jobbra-balra, sőt épen há­tunk megett, egy szóval: úgy, a hogy ismert fővárosunkon kívül van, él, lélekzik és gondolkozik, azt a távcső átlátszatlan olda­lain keresztül, persze, hogy nem látjuk és nem is láthatjuk. Mert kérdem: mit is tesznek és mivel is érvelnek tulajdon­képen a feltételes elitélés magyar hívei akkor, mikor ennek az intézménynek meghonosítása körül oly lelkesen kardoskodnak ? Gondos figyelemmel áttanulmányozták ennek az idegen eszmének egész lényegét. Megismerték és megismertették annak úgy angol-amerikai, valamint belga-franczia alakját. Legapróbb részleteibe is behatolva, lerajzolták elénk azokat az állapotokat, melyek között ez az intézmény a külföldön megszületett, fejlő­dött és megállapodott egy bizonyos szabályozottságban. Lázas sietséggel fordítják le azokat a dicshymnusokat, melyeket az egyes nyugati államokban elért — állítólag — örvendetes ered­ményekről az eszmének ottani hívei időnként elzengenek. Szor­galmas munkálkodásuk eredményéül hasábos kimutatásokban 117

Next

/
Thumbnails
Contents