Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
«A ki abból a czélból, hogy magának vagy egy harmadiknak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, más vagyonát megkárosítja az által, hogy valótlan tényeknek valókul feltüntetése (Vorspiegelung) vagy való tények elferdítése vagy eltitkolása (Unterdrückung) utján tévedést kelt vagy fentart.» Az osztrák büntető-javaslat 275. §-a : «A ki abból a czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, tévedésnek fondorlatos (arglistig) módon való előidézése vagy fentartása útján valakinek vagyoni kárt okoz.» A németalföldi büntető-törvény 326. §-a : «A ki abból a czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan hasznot szerezzen, hamis név vagy hamis tulajdonság felvétele útján vagy ravasz mesterkedéssel vagy hazugságok szövevényével valakit valamely dolog átadására vagy kötelezettség elvállalására vagy követelés megszüntetésére rábír.» A belga büntető-törvény 496. §-a: «A ki más dolgának eltulajdonítása végett pénzt, ingóságot, kötelezvényt, nyugtatványt, kötelezettség alóli felmentést adat magának úgy, hogy hamis nevet vagy tulajdonságot használ fel, vagy ravasz fondorlatot (manoeuvres frauduleuses) használ hamis vállalatok fennállásának elhitetése, vagy képzelt hatalom vagy hitel el- hitetése végett, vagy a végett hogy valamely siker vagy valamely esetlegesség vagy egyéb képzelt esemény bekövetkeztének reményét vagy félelmét keltse fel, vagy a végett, hogy máskép éljen vissza valakinek bizalmával vagy hiszékenységével». A norvég javaslat 270. §-a : «A ki abból a czélból, hogy valakinek jogtalan hasznot szerezzen, valakit tévedés felkeltése vagy megerősítése útján jogtalanul oly cselekedetre bír rá, a melyből erre nézve vagy arra nézve, a kiért ez cselekszik, vagyoni kár származik». A svájczi tervezet 81. czikke : «A ki valótlan tényeknek valókul feltüntetése (Vorspiegeln) vagy való tényeknek kötelességellenes eltitkolása útján valakit megtéveszt a végett, hogy magának vagy másnak más rovására hasznot szerezzen». Az 1843-iki magyar büntető-javaslat 373. §-a : A ki oly czélzattal, hogy mást valaminek cselekvésére álnokul reá vegyen, s ez által valakinek kárával magának vagy másnak jogtalanul hasznot hajtson, valamely dolognak tettleges valóságát vagy tudva elferdíti, vagy akkor, midőn azt felfedezni jogszerűleg köteles lett volna, eltitkolja, ha ez által valakinek csakugyan kárt okozott, csalónak tekintetik». 80 80
