Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
81 A franczia büntetőtörvény 405. §-a a belga törvényhez hasonló módon sokféle lehetőség részletezésével határozza meg a csalást. A csalás büntetésének maximuma a tervezetben ugyanazon okból emeltetett fel mint a sikkasztás és lopás büntetése. Az 51—52. czikkhez. A fizetőképtelenné vált adós büntetése ugyanazon elvek szerint van szabályozva mint a csődbe jutott adósé, mert a cselekvény mind a két esetben egyformán érdemli a büntetést és mert a gyakorlat e szabályozás szükségét kimutatta. Az 53. czikkhez. A gyakorlat kimutatta, hogy az oly csalások ellen, a melyek tervszerűleg és a közönség nagy kárára kiterjedőleg követ- tetnek el, a csalások magánvádra való üldözése nem nyújt a nagyközönség részére elég biztosítékot. A tervezet 390. §-a szerint az ilyenek hivatalból üldöztetnek. Hasonló intézkedés van a norvég javaslat 279. §-ában. A 54. czikkhez. A tervezetben minősített két cselekvény büntetendőnek minősítése cselekvények veszélyességén alapul. Hasonló intézkedés van a norvég javaslat 273. §-ában. Az 55. czikkhez. A tervezetben a magánokhirathamisítás ugyanazon elvek alapján van szabályozva, mint a lopás, csalás és sikkasztás. Az 56. czikkhez. A büntetőtörvény 416. §. első pontja és 417. §-a értelmében büntetendőnek van nyilvánítva a kereskedőnek, illetve a részvénytársasági igazgatónak gondatlan üzletvezetése az eset6 81
