Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
54 nyes maximumai az egyéni szabadság biztosítékait jelentik, ily biztosíték pedig feltétlenül szükséges, mert a büntetőtörvényt nem ideális tökéletességű emberek vannak hivatva alkalmazni. A tervezet beveszi az enyhítés rendszerébe az államfogházat is. Ezt a büntetőtörvény kihagyta az enyhítés rendszeréből első sorban úgy, hogy az államfogházat nem lehet pénzbüntetésre változtatni, és másodsorban úgy, hogy egyéb büntetést nem lehet államfogházra változtatni. Mind a két korlát helytelen. Nincs helyes ok kizárni azt, hogy az államfogház pénz- büntetésre legyen átváltoztatható oly esetben, a mikor az eset körülményei a pénzbüntetést elégnek mutatják. De nincs helyes ok arra sem, hogy egyéb büntetések enyhítése ne történhessék úgy, hogy az egyéb büntetés államfogházzal helyettesíttessék. Sőt ez a helyettesítés feltétlenül szükséges, ha a büntetés individualizálásának czélját akarjuk elérni. Tudjuk, hogy vannak oly esetek, a melyekben az elkövetett jogsértés oly lelki indító okokból követtetik el, a melyek magukban véve nem erkölcstelenek, sőt esetleg erkölcsösek. Ilyenek a jogosult felháborodás, jogosult félelem vagy méltánylandó szégyenérzés vagy becsületérzés vagy egyéb könnyen menthető lelki izgalmak, a melyek gyakran válnak bűncselekvények okaivá. Ezek azok az esetek, a melyekben a büntetőtörvény legkönnyebben összeütközésbe kerül a közlelkiismerettel az által, hogy ily cse- lekvényeket becsületbe vágó és túlzott büntetéseket szab ki. Már pedig a hol a büntető törvény a közlelkiismerettel jut összeütközésbe, ott rendszerint nem a büntető törvény részén kell keresni az igazságot, mert hisz a helyes büntető törvénynek épen a közlelkiismeret törvényeinek kodifikálását keli tartalmazni. Ily esetekre való különösen az, hogy az egyéb büntetésnemek államfogházra legyenek átváltoztathatok akkor, a mikor a biró lelki- ismeretbeli meggyőződése szerint az államfogházat elégséges büntetésnek tartja. Az ily esetekre utal a tervezet 92. §-ának utolsó bekezdése avval, hogy az államfogházat különösen a tervezet 89. §. 1. pontjának eseteiben mondja alkalmazhatónak. Nem mondja ki a tervezet, hogy az államfogház csak ily esetekben alkalmazható, mert lehetnek egyéb esetek is, például a cul64
