Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
A büntetés individualizálásának eszköze a tervezet 91. a §-ának a pénzbüntetésre vonatkozó az az intézkedése, hogy a biró a pénzbüntetést az eset súlyosságához képest a tettes évi jövedelmének negyedrészéig, feléig, illetve egész évi jövedelmének mértékéig felemelheti. Ily intézkedés nélkül a pénzbüntetés nem alkalmazható az eset körülményeihez, mert a büntető törvény pénzbüntetései a vagyonos osztály számára rendszerint oly enyhék, hogy büntetés jellegével alig bírnak. A 18. czikkhez. A tervezet annyiban módosítja a büntetőtörvény 92. §-át, hogy a bírónak korlátlanul megadja a jogot minden büntetés enyhítésére. Erre az intézkedésre elkerülhetetlenül szükség van, ha el akarjuk érni, hogy a biró a concret esetben a büntetést a tettes egyéni bűnösségének fokához mérve szabhassa ki. A törvény különös része az egyes bűncselekvényeket az objektív ismérvek szerint határozza meg és oly esetekben is, a mikor a subjektiv ismérvek is fel vannak véve a bűncselekvény- nek törvényileg meghatározott tényálladékába, mindig szerepelnek mellettük az objektív ismérvek is, sőt azok mindig a túlnyomók. De tudjuk, hogy az objektiv ismérvek szerint meghatá rozott cselekvény a körülményeknek végtelen változatosságában előfordulhat úgy is, hogy a tettes subjektiv bűnössége kisebb, sőt sokkal kisebb, mint az a bűnösség, a melyre a büntetésnek az objektív ismérvek alapján meghatározott mértéke vonatkozik. Ez a megfontolás teszi a biró büntetésenyhítő jogát szükségessé. Ugyanezen megfontolásból következik az is, hogy a büntetésenyhítés joga egészen korlátlanul adassák meg a bírónak, mert minden korlátolás avval a veszélylyel jár, hogy a concret esetben oly büntetést kell kiszabni, a mely nagyobb annál, a mit a tettes megérdemel. Azt lehetne talán mondani, hogy ugyanevvel az érveléssel meg kellene adni a birónak a büntetésfelemelés jogát is, ha a concret esetben a bűnösségnek a rendesnél nagyobb fokát tapasztalja. Ily érvelés azonban nem volna helyes. A büntetés alkalmazhatóságának objektiv ismérvei és a büntetések törvé
