Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
46 A 8. czikkhez. A büntetőtörvény 54. §. második bekezdése a tervezetben elmaradt, mert a tervezet 18. ezikke szerint a bírónak megadott korlátlan büntetésenyhítő jog a mellékbüntetésekre is kiterjed, és így az 54. §. második bekezdése felesleges. A 9. czikkhez. A tervezet a büntetőtörvény 66. §. harmadik bekezdésében foglalt intézkedést, mint az eset körülményei mérlegelésének czéltalan korlátozását, mellőzte. Ily intézkedés a büntetésenyhítő jog korlátlansága mellett különben is felesleges. A 10. czikkhez. Helytelen a büntetőtörvénynek az a szabálya, hogy a segéd büntetése mindenesetre kisebb legyen, mint a tettesé, mert a segéd bűnösségének foka gyakran nem kisebb a tettes bűnösségénél és közreműködése gyakran oly nagy mértékű, hogy a nélkül a tett nem lett volna elkövethető. A gyakorlatban gyakran alig lehet megvonni a határt a tettesi és segédi minőség közt. Az a szabály, hogy a segéd büntetése mindig kisebb mint a tettesé, azt vonja maga után, hogy a büntetés nem alkalmaz- kodhatik eléggé a segéd subjektiv bűnösségének fokához. E körülmények eléggé indokolják a tervezetben foglalt intézkedés helyességét. A tervezet intézkedése hasonló az 1843. magyar büntetőtörvényjavaslat, az olasz büntetőtörvény, a norvég büntetőjavaslat és a svájczi büntetőtervezet intézkedéséhez. Az 1843-iki magyar büntetőtörvényjavaslat 70. §-a: «Ha azonban (a bűnsegéd) olynemű segítséggel járult a bűntettnek elkövetéséhez, mely nélkül a bűntett a fenforgó körülmények közt el nem követtethetett volna, azon bűntettre rendelt büntetésnek egész súlyával is büntettethetik.» Az olasz büntetőtörvénykönyv 64. §-a : «A büntetés kisebbítése .... nem foghat helyet, ha a bűn- cselekvény a közreműködés nélkül nem követtetett volna el.» 46
