Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
47 A norvég büntetőjavaslat 58. §-a: «На többen működtek közre valamely büntetendő czélra és valamelyiknek közreműködésre .... a többiekéhez képest csekély jelentőségű, reá nézve a büntetés a kiszabott legkisebb mértéknél kisebbre .... szabható.» A svájczi büntetőtervezet 16. §-a: «Arra nézve, a ki a tettesnek szándékosan segítséget nyújtott, a büntetés kisebbíthető.» All. czikkhez. A büntetőtörvény 74. §-a czéltalanul akadályozza a bíróságot az eset körülményeinek helyes méltánylásában és a gyakorlati alkalmazásban sok bajra adott okot. Helyesebb a büntetőtörvény 74. §-ában foglalt intézkedésnél az olasz büntetőtörvény 65. §-a, mely a mi törvényünk szabályával ellentétben azt mondja ki, hogy az egyik részes személyében fekvő súlyosító okok a másik részes terhére is beszámíttatnak, ha a másik ezeket ismerte. De felesleges az olasz törvény intézkedése is, mert az eset körülményeinek méltatásával és a büntetőtörvény 82. §-ának alkalmazásával az idevágó esetek helyesebben dönthetők el, mint akár az olasz, akár a magyar büntetőtörvénynek merev szabályával. Ha ugyanis semmi idevágó külön szabály nincs a büntető- törvényben, akkor az eset körülményeinek méltatásával a beszámítás általános elvei alapján határozza meg a biró, hogy mennyiben jöhet tekintetbe az egyik tettesnek vagy részesnek személyes tulajdonsága a másik bűnösségének megállapításánál, például, hogy mennyiben számítható be a bűnsegédnek az a körülmény, ha a tettes, a kinek a lopáshoz segítséget nyújtott, mint cseléd, gazdájánál követte el a lopást. Hogy mennyire nem képes az idevágó esetek nagy változatosságát valamely külön beszámítási szabály átölelni, annak legjobb bizonyítéka az, hogy az olasz törvény idevágó szabálya egyenes ellentétben áll a mi törvényünk szabályával. Tehát az idevágó szabály elmaradása annyit jelent, hogy a biró a tettes subjektiv bűnösségét az eset körülményei szerint »7
