Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

mert czéljánál fogva a törvénynek sok intézkedéseire kell kiterjednie. Tudom, hogy vannak olyanok, a kik nagy terjedelmű reform indítványozását czélszerűtlennek tartják azért, mert a büntető törvényt általában jó törvénynek tartják, a melyet az égető szükségeken segítő és könnyen keresztül vihető kisebb- méretű reformok mellett egészében fenn lehet tartani.

Ahhoz a felfogáshoz, hogy a büntető törvény jó törvény, sőt mi több nagy törvényhozói alkotás, magam is hozzájárulok, és nem tartom feleslegesnek, hogy ezt épen akkor és erősen hangsúlyozzuk, a mikor a törvény módosításáról van szó és a mikor a törvény alkotójának elhunyta kétszeres kötelességünkké teszi, hogy nagy alkotásával szerzett érdemei feledésbe ne menjenek. De ez nem dönti el a kérdést. A büntető törvény készülése óta három évtized telt el, és épen ez az idő volt az, a mely az új eszméket megérlelte. Bármily nagy érdemű alkotás volt tehát a büntető törvény akkor, a mikor megalkották, ez nem ok arra, hogy a törvény gyökeres reformjától visszariadjunk.

Ha pedig úgy veti fel valaki a kérdést, hogy kis terjedelmű reform törvényliozásilag könnyebben keresztülvihető, nagy terjedelmű reform pedig a kérdés elodázását vonhatja maga után, erre válaszom csak az lehet, hogy a kis terjedelmű reform bizonyára jobb, mint a reform elmaradása, de hogy egyébként ez a kérdés nem a jogtudomány, hanem a politika kérdése, a miben nyilatkozni nem tartom feladatomnak.

A tervezet alapelve az a czél, hogy a büntetés individuáli- záltassék, azaz a bírónak meg legyen adva a mód, hogy a büntetést minden esetben a tettes subjektiv bűnösségének mértékéhez alkalmazza. Ezt a czélt a tervezet úgy akarja elérni, hogy a törvény intézkedéseit az alkalmi bűnösök tekintetében és a csekély súlyú cselekvényekre vonatkozólag jelentékenyen enyhíti, a szokásszerü megrögzött bűnösökre nézve pedig súlyosítja

és egyébként is oly intézkedéseket vesz fel, a melyek az alsó és

*

felső határ közt a büntetés individualizálására viszik a bírót.

E czélra szolgálnak különösen a következő intézkedések:

1. A bírói büntetésenyhítő-jog korlátlansága és a feltételes elítélés.

2. Az, hogy minden hat hónapon aluli fogházat közmunkateljesítéssel lehet helyettesíteni. Ez különösen fontos a kisebb