Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
4 eszmék már annyira ismertek és elfogadottak, hogy az irodalomban, a mennyire én tapasztalom, majdnem általánosan elfogadottaknak tekinthetők, és az, aki azok helyességéről akarná meggyőzni a jogászközönséget, körülbelül a nyitott ajtó betörésének munkáját vállalná magára. Egészen máskép áll a dolog abban a kérdésben, hogy mikép lehet ezeket az elveket a törvénybe való felvétel utján a gyakorlatba átvinni. Sokan, a kik az elveket magukban véve helyeseknek tartják, azt hiszik, hogy kodifikálásuk utópisztikus törekvés, és az eszméket, hogy úgy mondjam, csak irodalmi értékűeknek tekintik, a melyekre tisztelettel kell ugyan tekinteni, de tisztelettel félre is kell őket tenni akkor, a mikor a kodifikálás kerül szóba. Én az ily gondolatmenetet a magam részéről nem ismerhetem el helyesnek. Ha helyesek az eszmék, akkor ez annyit tesz, hogy szükséges és lehetséges őket a törvényben kifejezésre juttatni, és akkor a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy lehet-e őket kodifikálni, hanem csak úgy, hogy miként lehet őket kodifikálni. Különben van is két törvényhozási előmunkálat, a mely azokon az eszméken épült fel, a melyeket a nemzetközi büntető ügyi egyesület iskolája elfogadott, és ezzel a kodifikálás lehetőségének kérdése el lehet döntve azok előtt is, a kik a lehetőségben kételkedtek. E két munkálat a norvég büntető javaslat és a svájczi büntető tervezet, a melyeknek intézkedéseit sokszor lesz alkalmam idézni, mint olyanokat, a melyek a tervezet intézkedéseinek mintául szolgáltak. Megjegyzem egyúttal, hogy többször lesz alkalmam idézni az 1843-iki magyar büntető javaslatot is, a mely többféle irányban tartalmaz oly magas látkörü intézkedéseket, a melyek a mai állapotokhoz képest is nagy haladást jelentenének. Ezek meggondolásával helyesnek kell tartanom, hogy a büntető törvény módosítására vonatkozó javaslatokat törvény- tervezet formájába öntve terjeszszem elő, mert ez a forma magában foglalja annak a sokak előtt kontroverznek tetsző kérdés megoldását is, hogy miként lehet a mindenki előtt ismert reform-eszméket concret alakban keresztülvinni.'. , A tervezet, a melyet készítettem, elég nagy terjedelmű, 4
