Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
47 a vevőt sem véve ki. De minden kulcsátadás daczára el is vihe- tem a dolgot, tartályával, szekrényével, ládájával együtt, a mit szükség esetén (pl. költözködés) meg is fogok tenni, mi által nyilvánvaló jelét adom annak, hogy a dolog teljesen hatalmamban van s hogy harmadik személyt arra legfeljebb valami jog, valami dologi igény illethet meg, de semmi esetre sem birtok és az azzal járó tényleges hatalom.* Egyébként ennek valóságát maga a tervezet is kifejezetten elösmeri, a midőn az 513 § 2-ik bekezdésében egész kategorikusan kijelenti, hogy «az ingó» dolog birtoka meg nem szűnik, a mig a dolog oly helyen van, a melyen a birtokos engedélye nélkül mások a dologhoz nem férhetnek. Nem is lehet a tervezet rendelkezését másként menteni, mintha abba egy constitution possessoriumot magyarázunk bele. Tegyük meg a kísérletet. A kulcsoknak átvevője legfeljebb oly értelemben és azért lenne birtokosnak vehető, ha felteszszük, hogy a kulcsátadás tényével a tervezet megállapítottnak tekinti, hogy az eladó az eladott, de át nem adott dolgot ezután a vevő és kulcsbirtokos nevében és részére akarja birtokolni, helyesebben birlalni. Vagyis a kulcsátadás által egy bizonyos «jogviszony», pl. «haszonkölcsön» vagy «letéti» viszony tekintetnék létesítettnek, a melynek értelmében a birtok átadatik ugyan a szerzőnek, a dolgok azonban ennek daczára egvideig a létesült megállapodás értelmében az eladónál maradnak. Ily módon a régi birtoktan alapján ki lehetne magyarázni, hogy az átvevő birtokossá lett, annak daczára, hogy a dolog az átadó őrizetében maradt. De nem érünk czélt az okoskodással a tervezet birtoktana alapján. Hisz a tervezet 523. §-a ép a «bérlőt, haszonbérlőt, haszonkölcsönbe vevőt, letéteményest» s mindazokat, a kik a dolgot közvetlenül bírják, birtokosoknak jelenti ki, miáltal a «constitutum possessorium» utján való birtokszerzés kizártnak tekintendő. Ha tehát a kulcsátadásban egy constitutum létesítését látjuk is, annak legfeljebb a tulajdon átruházására lehet hatályt tulajdonítani, a birtoklás ellenben a «constitutum» daczára, sőt az 523. § folytán ép a «constitutum» alap* L. Schwarz Gusztáv i. m. 276: Szerintem a jelképi átadás a hirtókjogot igen, de a birtok tényét meg nem állapítja. 199
