Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
34 az eredeti, illetve származékos birtokszerzés legközönségesebb és leggyakoribb módjait sorolja fel, vonatkozással a szerzéshez szükséges tényleges hatalomra. De lássuk a tervezet eseteit egyenként: I. Occupatio. A tervezet 505. §-a szerint «a dolog birtokát egyoldalú cselekmény által megszerzi, a ki a dolog feletti tényleges hatalmat elnyeri.» Mint a fentebb kifejtettem § szövegezése alig látszik megengedni azt, hogy a birtok személyes közreműködés, vagyis akarat, animus nélkül is megszerezhető legyen. Mert ha a tervezet nem is vallja egész határozottan és világosan a L. 8. § 1. D. 41, 2 elvét (adipiscimur possessionem corpore et animo, neque per se animo aut per se corpore) nézetem szerint az akarat, vagy helyesebben öntudat nélküli birtokszerzést nem engedi meg. Mert mit is értünk tulajdonkép birtoklási akarat alatt. Objective semmi egyebet, minthogy a birtokszerzési cselekmény a szerző cselekménye legyen. Ha az, akkor már sup- ponáljuk. hogy a szerzési actusban, mint corpusban az animus is benne van. Ha valaki a hatalmat saját cselekményével nyeri el valami felett, úgy ez alig fogható fel másként, mint hogy az illető a hatalom elnyerésében személyesen közreműködött, arra törekedett, azt akarta. Az animus külön kitételének mellőzése még nem jelenti annak kizárását. így pl. L. 1. § 1. D. 41, 1 szerint Omnia igitur animalia, quse terra mari caelo capiuntur, id est fene bestias et volucres pisces capientium fiunt. E forráshely fogalommeghatározása nagyon hasonlít a tervezetéhez. Megszerezi ez állatok birtokát, a ki a felettük való tényleges hatalmat elnyeri. Az animusról itt sincs szó, mégis benne van a «capientium» kifejezésben csak úgy, mint a tervezet «hatalmának elnyerésében». Egyoldalú cselekmény által különösen megszerzi a birtokot, a ki az ingó dolgot magához, vagy őrizet alá veszi, vagy elviszi. (506. §.) Ez az ú. n. physikai apprehensio esete, a mely ép egyszerűségénél fogva oly természetes és magától értetődő, hogy külön kiemelésére semmi szükség sincs. A kapocs, a mely a személy és a dolog között létrejött oly szoros, hogy a birtok megszerzettségéhez semmi kétség sem férhet. Az ú. n. állatfogás (vadászat, halászat, rákászat) esetein kívül ide tartoznak különösen a találás (tervezet 598 és köv. §§) és a kincslelet (terve186
