Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
menyre vezet, azt igen tanulságosan illustrálja a Pininski-nél kifejtett alábbi jogeset.* Ha ajtómra egy levélszekrényt erősítek, ezzel hallgatólag felhívom a levélhordókat, hogy a részemre kézbesítendő egyszerű leveleket oda csúsztassák be. A szekrény kifüggesztésével Pininszki szerint előre kinyilvánítom akaratomat, hogy az abba helyezendő leveleket birtokomba akarom venni. Ha ellenben valaki, egy oly dolgot dob szekrényembe, a mely nem szokott ily módon kézbesíttetni; teszem fel egy pénzeslevelet vagy egy értékes gyűrűt, úgy ezeken a birtoklást meg nem szerzem, mert az ilyen tárgyak átvételére irányuló akaratom a levélszekrény kifüggesztése által nem tekinthető kinyilvánítottnak. Ha tehát valaki a szekrényt leszakítaná és magával vinné, úgy a benne levő egyszerű leveleket és hírlapokat, valamint magát a szekrényt is ellopta tőlem, de ugyancsak a szekrényben levő pénzes levelet, vagy könyvet nem tólem lopta el. Ilyen és hasonló anomal, de a corpus és animuson sarkalló birtokelméletből logikai következetességgel folyó esetek a birtoktannak azt az új irányát teremtették meg, a mely a birtok megszerzését animus nélkül is lehetőnek tartja. Ez új felfogás előnyei főleg az ingó dolgok birtokszerzésével domborodnak ki. így pl. a lakásomba hozott és tudtomon kivül ott hagyott minden dolgon megszerzem a birtokot. A postahivatal távollétemben lakásomon hagyja a részemre érkezett küldeményt; a könyvkereskedő ugyanazt teszi a nála megrendelt vagy meg nem rendelt könyvekkel, a szabó átadja szolgáimnak az elkészített öltözetet: a fa- vagy szénkereskedő tudtomon kivül beszállítja pinczémbe vagy fakamrámba az időszakonként részemre szállítani szokott fát, vagy szenet; jóakaróm korán reggel alvás közben egy gyűrűt húz ujjamra születésem napja alkalmából stb. stb. Mindez esetekben én birtokos leszek már akkor, a midőn arról, hogy a kérdéses tárgy tényleges hatalmamban van, még mit sem tudtam. Mert ingók birtokát nemcsak az animus és corpus találkozásával szerezzük meg, nem is minden esetben egy birtokszerzési cselekménynyel, hanem az által, hogy a dolog a szerző közreműködésével vagy esetleg a nélkül is annak hatalmi körébe jut. * Pininski i. in. I. köt. 260. oldal. “24 17G
