Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
Az animus elejtésével a birtoktan súlypontja annak objec- ÜV elemében a dolog felett gyakorolt tényleges hatalom elvében pontosul össze. Elejtve az animust és annak válfajait (sibi et alieno nomine possidendi-t), a birtoklás a dolog tényleges birlálatában, jobban mondva bírásában jut kifejezésre. Megszűnik a possessio és a detentio közötti külömbség és az utóbbinak megfelelő tényleges viszony az, a mi birtoklásnak neveztetik és ennek jogi következményeivel láttatik el. A birtokvédelem nem a t. k. possessio, hanem az eddig detentiónak nevezett tényleges állapothoz fűződik, míg az eddig possessionak nevezett viszony csak subsidiarius védelemben részesül. Az animus és válfajainak, valamint a possessio és detentio közötti külömbségnek elejtése és a birtoklásnak a detentióban való kicsúcsosodása képezik az új birtoktannak legjellemzőbb sajátságait. A legújabb magánjogi codificatió, a német polgári törvény- könyv birtoktana már a fentebb kifejtett alapelveken épült fel. Nehéz volt a Németországban évszázadokon át recipiált és uralkodó római birtoktannal való szakítás, de annál nagyobb dicsőségére válik a német jogászi szellemnek, hogy mégis megtörtént. A polgári törvénykönyv tervezetének első szövege még a római jog alapján határozza meg a birtok fogalmát. 737. §-ában még megkülömbözteti a birlátást, a mely csak úgy emelkedik birtoklássá, ha velejár a birlaló, azaz akarata, hogy a dolgot mint sajátját bírja. Már a tervezet második szövege és az azt elfogadó törvénykönyv elejti a birlalás fogalmát. Szerinte a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével nem többé a birlalás, hanem maga a birtok szereztetik meg. A német polgári törvénykönyv birtoktana a római birtoktan bukását jelenti. Két évezreden keresztül tartó jogi munkásságra volt szükség, míg a moderne jogszellem szakítani mert és tudott a római jogi traditiókkal és részben új alapot birt teremteni, a melyen a jogi disciplina ezen egyik legnehezebb kérdése remélhetőleg könnyebben és gyorsabban fog megoldásának végső stádiumába jutni. Mert a német polgári törvénykönyv bármily sikerült alapra is fektette a birtoktant, bármily jogászi következetességgel és körültekintéssel iparkodott is annak elveit felállítani, részleteiben számos oly tételt tüntet fel, a melyek már 55 177